Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

De ha azt nézzük, hogy ennek a sok könyvnek hogyan vették hasznát, hogyan forgatták, akkor ugyancsak más képet látunk. Mert egy egész évben összesen 31.780 kölcsönzést számolnak.

Ha föltesszük, hogy a tökéletlen adatszolgáltatás ennek a számnak felét ejtette el, akkor sem kapunk többet 45—50.000-nél. Viagyis a régi főiskolájáról híres, sok iskolával, egylettel és egyéb kultúrintézménnyel bővelkedő városban egy-egy polgárra évenkint átlag csak fél kölcsönzés esik. Évenként csak minden ötödik könyvet forgatnak meg.

Milyen pazarlás parlagon heverő kultúrmezőkkel! Angol és német nagy- és középvárosokban ma ott tartanak, hogy a városban levő könyvanyagot évenkint átlag háromszor, négyszer, ötször forgatják meg. Hogy akkora német várost vegyek például, mint Debrecen: Lübeckben a nyilvános könyvtár 14.000 kötetével már 1909-ben 120.000 kölcsönzést ért el, kötetenkint átlag 8—9-et, 16— 18-szor annyit, mint Debrecen.

Mi ennek az oka? Bizonyára az alacsonyabb átlagos műveltség is. De minden bizonnyal nem utoljára az is, hogy az a negyed milliós kötet nem kevesebb, mint 44 helyen van szétszórva, hogy aki egy helyről tud is, nem tud a másik negyvenháromról, s ha tud is, nem tudja mit találhat azokban, s ha ezt is tudná, nem férhet hozzájuk, mert vagy nincsenek lajstromozva, vagy féltékeny kapzsisággal őrsük.

Nem szabad, hogy ahol oly világosan ismerték föl, hogy „mily végtelen nagyfontosságú, szinte nemzeti létkérdés, hogy az ország földje termelőképességének minél magasabb fokán álljon”, hogy ott meg ne lássák, hogy a szellemi termelőképesség mily lehetőségei pusztulnak el évről-évre ennél a rendszernél. A debreceni 50.000 kölcsönzés 100—120.000 koronájába kerül a város népességének,

12 Szabó Ervin — 14

177