Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)
I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok
Hát mi is azt hittük itt Budapesten, úgy tizenkét esztendeje, hogy ha megcsináljuk a Fővárosi Könyvtárat, akkor« városnak egyéb föladata a könyvtár-ügy terén majd nincsen. Az a közigazgatási, szociálpolitikai és közgazda- sági könyvtárnak szerveződött és így hittük jónak. Hisz itt a Múzeum és az Egyetemi könyvtár és a sok szakkönyvtár, a számtalan iskolai és intézeti könyvtár, népkönyvtárak tucatszám és egyleti és kölcsönkönyvtár százszám. Elég az, sok is. Ma már máskép tudjuk. Tudjuk, hogy mindenekelőtt két dologra van szükség, hogy az a körülbelül két millió kötet, ami Budapest könyvtáraiban rejtőzik, valóban hatékony legyen, valóban könyvtár legyen, ha „une bibliothèque, c’est des livres qu’on lit”. Az első: a meglevő erők racionális, gazdaságos megszervezése, okos összeegyeztetése, célszerű megosztása — kooperáció és centralizáció ; a másik: a régiek mellett, amelyek korábban volt társadalmi szükségleteknek és rétegeződéseknek feleltek meg, a modern városi népesség szükségleteivel, leikével és szellemével számoló új könyvtár-típus — a nyilvános könyvtár, a public library, az öffentliche Bibliothek. Ami nem egyenlő a népkönyvtárral. Debrecenben, ebben a pompásan lendülő, gazdaságilag és szellemileg oly erővel előretörő városban sincs máskép. Pedig talán nem is tudják Debrecen jó polgárai, mennyi töméntelen könyv van a hajdúk városában. Mert ha tudnák, még a városi könyvtárt sem szavaznák meg. A Magyar Minerva utolsó kötete szerint Debrecen különböző könyvtáraiban együtt valami 257.232 kötet van! És ezek az adatok három-négy esztendősek. Bátran mondhatjuk ma: egy negyedmillió kötet! Ki hitte volna! Majd három kötet egy lélekre. Budapesten sincs ennyi. 176
