Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

В-ben csak 13.69°/», a közgazdaságtanban és szociológiában A-ra 4.11, В-re 2.42°/o esik. S i. t.*

A proletárolvasóknak ezít a komoly irányzatát a szép- irodalomra vonatkozólag megerősítik —• sok egyéb közt — az esseni Krupp-féle könyvtár eredményei.** A 30 legsűrűbben olvasott író közt a selejtesből egyedül Marlitt szerepel s ez is csak a 21—ik helyen. Az első helyen Schiller áll, akinek forgalmából 76% esik proletárolvasókra. Követik Lessing, Kleist, Dickens, Scott, Goethe, Anzengruber, Rosegger, K. F. Meyer stb., nyilvánvaló bizonyítékául annak, • hogy a legtipikusabb nagyipari munkásság is méltányolja és szereti a legjobb és legfinomabb költőket és írókat.

Semmiképpen sem szükséges tehát modem nyilvános könyvtár berendezésénél más mértékkel mérni a könyvtár proletárolvasódnak, mint az ú. n. művelteknek. Mert semmivel sem alacsonyabbrendű azoknak a könyvszükséglete, mint ezeknek. (Ez egyúttal a legélesebb cáfolata a Sombart-féle jellemzésnek is.)

Le kell mondani ezért a modern nyilvános könyvtár könyvanyagának összeállításánál az ú. n. fejlett és fejletlen olvasó, az ú. n. magasabb és alacsonyabb fokozatok közt való megkülönböztetésről. Rossz könyvet egyaránt olvasnak minden társadalmi osztály körében és mindenekben van fogékonyság a jó olvasmány iránt. S így a válogatásnál csak egy 'kritériumunk lehet: az ízlésben legfejlettebb és fogékonyságban legdifferenciál- tabb olvasó szükséglete.

* V. ö. Walter Hofmann: Die Organisation des Ausleihdienstes in der modernen Bildungsbibliothek. Volksbildungsarchiv. Bd. I. p. 291 és passim.

** U. o. p. 307.

154