Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

Ami különbségeivel az olvasóknak a nyilvános könyvtáriban is számolnunk kell, az nem az Ízlésben, hanem a tudásban, az előismeretekben van. És pedig két irányban.

A proletárolvasók nem olvasnak kritikai 'lapokat s társas életük uralkodó beszédtárgya más, mint az irodalom. Ezért nem is tudhatják eleve, hogy melyek a jó könyvek, melyeket 'kell hát a könyvtárból kérniök. Ez bibliográfiai tájékozatlanság.

A másik ismeretkülönbség a tudomány terén nyilvánul meg. Egy ipari munkás érdeklődése százszor is lehet intenzívebb sok művelténél magasabb miathematika, filozófia vagy kémia iránt; de mivel sem egyetemet, de még középiskolát sem végzett, szükségképen híjával van számos előismeretnek, amely a magasabb tudományokhoz lépcső, s amelyet a középosztály fia iskoláiban megszerezhetett.

Ebbe a két hiányba kapcsolhatja be a könyvtáros azon működését, amely a használat fokozására és minőségének emelésére irányul.

A bibliográfiai tájékozatlanságot megelőzi azzal, hogy pusztán esztétikai szempontok szerint összeállított könyvanyagról ügyesen tájékoztató jegyzékeket készít és azok használatára ráneveli az olvasót. Viszont a tudományos irodalom összeállításában tekintettel lesz a különböző fokozatokra és gondoskodik arról, hogy mindenki mindig a neki illőt kaphassa meg.

Ezen a határon a könyvtárosnak túlmennie nem szabad. Ha többet akar, mint hogy az olvasó egyéni ízlésének és egyéni értelmességének megfelelő irodalmat nyújtsa neki, ha politikai vagy erkölcsi nézeteit akarná ráerőszakolni, ha — bár a legjobb szándékkal is — gyámkodni akarna fölötte: menten beáll a visszahatás — a használat csökkenésében. Mert miként az ú. n. műveltek