Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

tizenötödrész annyi magyar könyv jelenik meg évenkint, mint német, alig ötödrészannyi mint franczia stb. A német, a franczia, az angol tudós sem érheti ugyan be tanulmányai számára a saját nemzete irodalmával, de a laikus, a közönséges olvasó és a gyakorlati ember igen sokoldalú műveltségeit vagy igen alapos tájékozást szerezhet, ha nem is tud más nyelven. Magyar ember ellenben sem tudományában előre nem haladhat, sem a műveltséghez szükséges irodalmi kosztat meg nem sze- í'ezheti, sem gyakorlati czélú irodalmi informácziója nem teljes, ha csak magyarul tud. Mert a magyar irodalom igen sok kérdésre vagy egyáltalán nem ad feleletet, vagy csak későn. Könyvkereskedőink látják és tudják ezt s különösen a városokiban sok gondot is fordítanak arra, hogy külföldi, főként német irodalommal pótolják ezt a hiányt. És ez igen jó volna így, ha nem járna nyomában egy mulasztás: az t. i., hogy a nagy külföldi irodalom mellett megfeledkeznek a, habár kicsi, de mégis csak meglévő magyarról s ezért bizony sokszor olyanok igényeit sem tudják kielégíteni, akik —■ sajnos — csak magyarul tudnak.

A magyar bibliográfiai apparátus pedig nem alkalmas arra, hogy ezt ellensúlyozza. Régi irodalmunk regisztrálása —- igaz — elsőrendű, Szabó és Hellebrant, Petrik nagy munkád, Petrik és Kiszlángstein tizenöt éves jegyzékei igen kitűnő jegyzékek arra, hogy az ember egy bizonyos könyv pontos czímét megállapítsa. De a mire a közönségnek van szüksége, az más. Az igazi könyvvásárló sokszor keres egy bizonyos könyvet; de még gyakrabban kérdi: erről vagy arról a kérdésről miféle könyvek jelentek meg? Es pedig miféle új könyvek?

Erre a kérdésre a magyar könyvtermelést illetőleg a magyar könyvkereskedő igen hiányosan tud csak megfelelni. Petrik régi Kalauza, a Könyvkereskedők Ev148