Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918 (Budapest, 1959)

I. A könyvtári munkával foglalkozó cikkek és tanulmányok

De ha a közönség a fogyasztó és a könyvtár csak közvetítő: olyan-e talán a könyvipar és a könyvtárak viszonya, mint a termelőé és a kereskedőé?

Olyan sem. Mert igaz, hogy a kereskedő sem azért veszi az árut, hogy maga használja el, hanem azért, hogy másoknak tovább adja. De nemcsak tovább adja, hanem eladja, drágábban, mint vette. Hasznot (profitot) csinál az ügyletből s az egész ügyletet épen kizárólag ezért a haszonért csinálja. A könyvtár ellenben nem haszonért adja áruját a fogyasztónak, hanem épen maga rá is fizet az ügyletre. Tehát ez az analógia sem állhat.

A nyilvános könyvtárak gazdasági funkcziójét leginkább a kereskedelmi múzeumok mintaraktáraiéhoz lehetne hasonlítani. Ezek is, miként a könyvtárak, rendszerint közpénzen föntartott, hatósági intézmények, a melyeknek azonban nem az a czéljuk, hogy az állam vagy a nyilvános testület javára csináljanak üzletet, hanem épen a magántermelő hasznára: árumintagyűjtemények, a hatósági iparfejlesztés szervei, a melyek ha nagyobb fogyasztást idéznek elő, a magánipart szolgálják.

A könyvipar szempontjából a modem nyilvános könyvtár mi más, mint ilyen árumintagyűjtemény? Százával, ezrével, tízezrével körözi a könyvipar termékeit olyanok közt, a kik különben, a maguk kezdeményezéséből, talán életük végéig nem ismerkednének meg ezzel az áruval: a könyvvel. És propagandisztikus munkájának nyomában a magánfogyasztásnak általános föllendülése jár, olyan körökben is, a melyekben más úton aligha lehetne a könyv szükségletét fölébreszteni s az új szükséglet megint a könyvtermelés mind növekvő számaiban nyer kifejezést.

Hogy ez így van, Anglia és az Egyesült Államok példája bizonyítja. Volt idő, a mikor a kiadók és a könyv- kereskedők attól tartottak, hogy a könyvtárak terjedése

106