Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Az előkészület évei (1904-1909)
folyóirat, a Galilei Kör táborában. Ezek a kapcsolatai, mint látni fogjuk, a fővárosi könyvtár fejlődése szempontjából is különleges jelentőséghez jutottak. Szabó Ervin, mint említettük, könyvtárpolitikusként is kimagasló szerepet töltött be a századeleji Magyarországon. Ennek egyes mozzanatait a fővárosi könyvtár történetének következő lapjain lesz alkalmunk bemutatni, de már e helyen szót ejtünk arról is, amit a fővárosi könyvtárba lépése előtt végzett e téren. Szabó Ervin 1903. december 14-i keltezéssel nyújtotta be Budapest polgármesteréhez a főváros első szervezett „könvvtárnoki” állására pályázatát, ehhez néhány lapos önéletrajzot is mellékelt, amely a következő sorokkal indult: „Születtem Szlanicán, Árva megyében, 1877 augusztus 23-án. Evangélikus-református vallású, katonai szolgálattól felmentett magvar állampolgár vagvok. Ä középiskolát az ungvári kir. kát. főgimnáziumban végeztem mindvégig jeles eredménnyel...551 A Budapest város vezetőségének szánt önéletrajz a továbbiakban nemcsak rövidsége, hanem rendeltetése miatt sem nyújthatott kerek képet Szabó Ervin 1903-ig megtett útjáról. Természetszerűleg azt emelte ki, ami a könwtárosi pályára való felkészültségét és hivatottságát igazolta, de még e vonatkozásban sem lehetett teljes. így pl. nem tett említést arról, hogy mint az ungvári gimnázium ifjúsági könyvtárának kezelője, kiadta annak nyomtatott katalógusát.1 2 Az önéletrajz további részében közölte, hogv a budapesti és bécsi egvetemen végezte jogi és államtudományi tanulmányait, jól tudott már németül, franciául, angolul és olaszul, egyetemista korában publikációra érdemesnek tartott statisztikai dolgozatot írt, amely Bécsben jelent meg. Nem tért ki arra sem, hogy bécsi tanulmányai idején megismerkedett az ottani könyvtárakkal és ugyanakkor írta első szakmai tanulmányát „A porosz állami könyvtárak lajstromozási rendszere” címen. E dolgozata később a magvar könyvtártudomány egyetlen folyóiratában, a Magvar Könyvszemlében (1900. évf. 3. füzet) és különlenvomatban is megjelent, benne országos fontosságú kérdésben foglalt állást: a magyarországi könyvtárak katalógusainak egységes szabályzat szerinti kiépítése mellett. (Mint sok más olyan korszerű újítás, amely mellett a század eleién Szabó Ervin emelt szót elsőként, a katalogizálás szabványosítását sürgető javaslata is elsikkadt). Önéletrajzában arra is utalt, hogy Bécsből való hazatérése után, 1899 októberétől 1900 februárjáig a Képviselőház Könyvtárában gvakornokoskodott. Egészítsük itt ki közlését: a képviselőház könyvtárába Pulszky Ágost, a parlament akkori alelnöke juttatta be. Pulszkv, mint Szabó Ervinnek a pesti egvetemen volt jogászprofesszora figyelt fele kitűnő tanítványára és pártfogolta őt további útján.3 1900 februárjában Szabó Ervin elvállalta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könvvtárának vezetését. A Kamara az ország leghatalmasabb tőkés vállalkozóinak szövetsége volt, élén Lánczv Leó, a bank- és iparmágnás, a német—osztrák járszalagra fűzött magvar imperializmus exponense állott. Lánczy az addig szegényes otthonban szorongó Kamara számára könvvtárhelviséggel, könyvtárral is felszerelt reprezentatív palota építtetését vitte keresztül. Könyvtárost keresett, és hozzá is Pulszkv Ágost ajánlotta be a fiatal Szabó Ervint.4 ígv találkozott a szocialista forradalom jövendő nagy előharcosa a tőkés-földesúri Magyar- ország egyik legnagyobb haszonélvezőjével. A találkozást megörökítő kortárs, Varró István szerint Lánczy Leóra, a praktikus üzletemberre, aki jó emberismerő is volt, „benyomást tett” a fiatal Szabó Ervin, mert megérezte benne a nem hétköznapi személviséget, alkalmazta őt és mirdiárt megbízta, hogy a Kamara épülő palotájában a könyvtár helyiségének tervezését beszélje meg az építésszel. A véletlenek játéka: a Kamara palotájának tervezőművésze Meinig Artur volt, aki 1886—1891 között a Wenckheim grófi család számára épített a Kálvin tér mellett egv luxuspalotát, amelvet 1926-ban a főváros vezetősége a fővárosi könyvtár számára vásároltatott meg. A könyvtár sorsa 1926 óta összeforrott Meinig alkotásával. Szabó Ervin tehát 1900-ban összetalálkozott Meinig Artúrral. Ez érdekes véletlen, hiszen ígv a fővárosi könyvtár későbbi névadója, Szabó Ervin, az utóbb fővárosi könyvtárrá alakított Wenckheim palota tervezőjével találkozott. És Meinig, a ma könyvtárként szolgáló Wenckheim 1 Curriculum vitae. = Szabó Ervin válogatott írásai, 1958.21—24. old.; Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi... tanulmányainak... gyűjteménye 1959. 31—34. old. 2 Kőhalmi Béla: Szabó Ervin a könyvtáros. = Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi. .. tanulmányainak. .. gyűjteménye 1959. 7—29. old. 3 Varró István: Szabó Ervin a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában. = Magyar Könyvszemle 1960. 183—194. old. 4 Uo. 44
