Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
A „bethleni konszolidáció” éveiben (1924-1929)
éppenséggel nem új létesítmény, ugyanis 1930-ban már 16 éve állt fenn. A 14-es fiók nem volt más, mint az 1914 augusztusában a Károlyi utcai központban megnyitott 1. számú fiókkönyvtár ifjúsági részlege. Ez volt az a fiók, amelyet a felnőtt részleggel együtt 1917-ben költöztettek át a Királyi Pál utca 11. alá, ugyanaz a gyűjtemény, amelyet mint ezt részletesen bemutattuk, Wolff Károly ék a felnőttek olvasótermével együtt 1921-ben kitessékeltek, hogy helyébe a Királyi Pál utca 11. első emeletén a Keresztény Községi Párt klubhelyiségét rendezzék be. Az ifjúsági részleg ekkor került a Sándor (ma Bródy Sándor) utca 8. alatti régi képviselőház egy hátsó zugába, majd 1926-ben sikerült azt a Papnevelde (1927-től Prohászka Ottokár, ma Eötvös Loránd) utcai iskola első emeletének egyik tantermébe átmenteni. Ez a sorsüldözött kis gyűjtemény azonban az iskolában sem talált nyugalomra: a Prohászka Ottokár utcai iskola igazgatója ugyancsak a fiók kilakoltatását követelte. Arra hivatkozott, hogy az iskolában működő fiók látogatói „torlódást” okoznak a lépcsőházban és a könyvtár „fertőző betegségek góca”. Enyvvári kérte, hogy addig ne telepítsék ki a gyűjteményt, míg jobb helyet nem találnak.1 Megfelelőbb elhelyezésre 1930-ban nyílt lehetőség: a Királyi Pál utca 11. szám alatti I. emeleti lakást, amely megüresedett, a háziúr ismét a fővárosnak ajánlotta fel, Enyvvári igazgató megragadta az alkalmat és a város vezetőségéhez intézett beadványában visszakérte az 1917—1921 között már használt helyiséget.2 Ebben a (1930. április 30-án kelt) javaslatban még az 1. számú könyvtár ifjúsági részlegeként emlegette az igazgató a szóban forgó gyűjteményt. Ugyanígy jelölte meg 1930. június 4-én írt hasonló tárgyú beadványában, de kereken egy hónappal utóbb, 1930. július 7-én már váratlanul „14-es számú ifjúsági könyvtáraként említette ezt a fiókrészleget, amelyet éppen ekkor költöztettek vissza ugyanoda, ahol 1917—1921 közt volt. 1925—1926-ban foglalkoztak egy józsefvárosi fiók felállításának gondolatával és a Práter utcában jelölték ki a helyét, de ebből nem valósítottak meg semmit.3 A Soroksári úti Iskolai és Népkönyvtár Egyesület 1928-ban előterjesztett, fentebb idézett kérését, vele együtt azt az Ígéretet sem, amely szerint a külső Ferencvárosban is életre hívnak majd egy fiókot, nem teljesítették.4 A Wekerle-telepiek viszont, akik egy „feltétlenül nemzeti” irányú könyvtár létesítéséhez kértek segítséget, kaptak néhány száz kötetes küldeményt a fővárostól, ugyanúgy a csepeli „Keresztény Polgárok Szövetsége” is. A könyvtár 1927-es nyomtatott jelentéséből tudjuk meg, hogy „a Csepeli Kultúrháznak 600 kötet könyvet” adtak.5 Egy 1929. február 7-i könyvtári előterjesztés, amelyben Enyvvári igazgató egy Pesterzsébet polgár- mesterétől érkezett kérelmet véleményezett, bepillantást enged abba, hogy mi történt a jobboldali egyesületeknek és szerveknek juttatott könyvanyagokkal. A kérelem tárgya ezúttal is az volt, hogy a főváros adjon nagyobb könyvgyűjteményt könyvtár létesítéséhez, az igazgató azonban ezúttal a kérés elutasítását javasolta. Indoklásában felhozta: Csepelnek, Wekerletelepnek már adtak könyvtárakat és „Az ajándékkal szemben csak azt kötöttük ki, hogy a városok könyveik sorsa (elhelyezése, forgalma, használata) felől minket évenként tájékoztassanak. Felszólításunk dacára ez a mai napig egyetlen esetben sem történt meg. A környéki városok elmulasztják vállalt elemi kötelességüket, de elmulasztják újabb könyvek kérését (ami kizárt dolog volna, ha ott eleven érdeklődés mutatkoznék), a vándorkönyvtáraknak szánt mintegy 500—600 kötetet kitevő egész könyvállomány kicserélésére vonatkozó kívánságuk kifejezését is”.6 KÖNYVTÁROSOK ÉS OLVASÓK Az 1924—1929-es nyomtatott „Értesítő”-k statisztikai táblázatai szerint a fővárosi könyvtár forgalmában elérte és némileg meg is haladta azt a bűvös számot, az 1 000 000-ot, melyről Szabó Ervin csak álmodozhatott az első világháború alatt. 1 Irattár. 1. sz. kerületi könyvtár iratai. 2 Uo. 8 Irattár. Fiókhálózat. Vegyes iratok. 1924—-1929. 4 Uo. 6 Budapesti Városi Nyilvános Könyvtár jelentése... 1927. 8 old. 6 Irattár. Vándorkönyvtárak. 254
