Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
A „bethleni konszolidáció” éveiben (1924-1929)
szervezését. Jellemző dokumentuma ennek a folyamatnak a „IX. kerületi (Soroksári úti) Nép- és Iskolai Könyvtárai egyesület elnökségének 1928. október 26-i kérvénye a főváros vezetőségéhez. Az 1895-ben alapított egyesületi könyvtár rövid virágzás után, 1914-ben sorvadásnak indult, „kiélte magát”, 1928- ban a régi tagságot egybehívták és közgyűlésileg kimondták az egyesület feloszlatását. A levél befejező sorai: a volt tagok kérik a főváros vezetőségét, hogy „kegyeskedjék a könyvtár meglévő állományát, mely 4000 kötetre szaporodott, a szekrényekkel együtt átvenni, azt felfrissíteni, s mi nt városi fiókkönyvtárat a városon kívül a Soroksári úton kinyitni, fenntartani, kezeltetni”1 1926. november 16-i keltezéssel a kispesti Wekerle-telep Lakosainak Társasköre intézett kérvényt a főváros vezetőségéhez, amelyben javasolta, hogy a „tisztán munkáselemekből” álló telepi lakosság számára „lehetőleg egy nagyobb kötetszámból és feltétlenül nemzeti irányt szolgáló könyvekből összeválogatott könyvtárfiókot”2 létesítsenek. Hasonló kérvény érkezett a „Keresztény Polgárok Szövetsége. Kultúrház. Csepel. Pesti út 64” című egyesülettől és még más szervezetektől. A könyvtári bizottság a gazdasági fellendülés második évében, 1925. november 7-én tartott ülésén határozatilag mondta ki, hogy „minden évben 2 fiókkönyvtár felállítását kívánja a város különböző pontjain.”3 Sorolhatnánk még hosszan a tényeket, adatokat, amelyek összességükben jelezték: a konjunktúra beköszöntésével mindenfelől új erővel mutatkozott az igény a főváros könyvtárhálózatának bővítése és fejlesztése iránt és a könyvtár valamint a város illetékesei megértést tanúsítottak a szükségletek kielégítését illetően, legalábbis szavakban és papíron. Ha például az 1925. november 7-i könyvtári bizottsági határozatot végrehajtják és valóban életre- hívnak évenként 2—2 fiókot, úgy a Horthy fasizmus elkövetkező két évtizede alatt (1944-ig) 40 új fiók áll készen, az egész hálózat tehát a régiekkel együtt 50 egységre növekedett volna. Csakhogy az „évi két fiók”-ból a további négy év alatt összesen két fiók lett. Az egyik 11-es számma Budán, a másik 12-es számmal a X. kerületben, utána már csak az 1945-ben felszabadult főváros épített újakat. All. számú fiókra vonatkozó legkorábbi akta 1926. április 26-án kelt és benne az alábbi indoklással sürgette a könyvtár igazgatója a könyvtár megteremtését: „A Krisztina tér környékének előkelő polgársága mozgalmat indított, hogy az ő vidékük is kapjon fiókkönyvtárat... ”4 A város és a könyvtár vezetői ezúttal gyorsan cselekedtek és a Krisztinaváros lakossága nem egész egy év múlva már 1927. február 14-től használhatta az új fiókot. Az I. kerület Döbrentei utca 24. alatti bérház földszintjén egy tönkrement és végrehajtás alá vont szikvízgyárostól vették el üzlethelyiségét, ebben helyezték el a 11. számú fiókkönyvtárat, amelynek törzsállománya a tekintélyes 7806 kötetből tevődött össze. Olvasóterem berendezésére itt nem volt lehetőség. Végül a Bánóczy-féle 1925-ös javaslatból is megvalósult valami: 1929 elején a X. kerületi Harmat utca és Kolozsváry utca sarkán épült új fővárosi bérház földszintjén megnyitottak még egy könyvtárt, de csak feleannyi állománnyal, mint az „előkelő” krisztinavárosiaknak: 3798 kötettel, ugyancsak olvasóterem nélkül. Ez lett a 12-es könyvtár.5 E helyen kell szólnunk a kép teljessége végett arról, hogy 1930-ban, tehát az alább tárgyalt korszak (1930—1944) első évében 14. számmal is nyitottak egy könyvtárat, mintha addig 13 könyvtár működött volna. Látszólag tehát 1919—1930 között hét könyvtárat emeltek. Valójában nem így történt. Ha ugyanis az egykorú (1930—1942-es) évkönyvekben felsorolt fiókok listáját megnézzük, először is azt vesszük észre, hogy a 13-as számot kihagyták, tehát Enyvváriéknál a 14 csak 13-at jelentett. Nyilván babonaságból egyszerűen átugrották a 13-at a fiókok számozásánál. Ráadásul a 14-essel jelzett „új fiók” 1 Irattár. Vándorkönyvtárak. 2 Uo. 3 A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Értesítője 1925. 1. old. 4 Irattár. 11. számú kerületi könyvtár iratai. 5 Irattár. A 12. számú fiókkönyvtár iratai. 253
