Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)

Könyvtári élet az őszirózsás forradalom alatt (1918 október 31 - 1919 március 20)

keire. Lamennais kedves szerzője lehetett Szabó Ervinnek, akinek jóvoltából három különböző (egykori és későbbi) kiadás található a fővárosi könyvtárban Lammenais főművéből (Paroles d’un croyant). Ma már alig beszerezhetők a német szociáldemokrácia „őskorá”-ból, a múlt század ötvenes-nyolcvanas éveiből való nyomtatványok, Lassalle, Bebel, Liebknecht és társaik írásai, amelyeket utóbb, a bismarcki „szocialista törvény” idején külföldön, Svájcban, Londonban és másutt adtak ki, vagy nyomtak újra. Szabó Ervin hagyatéka révén ezekből is tekintélyes mennyiségre tett szert az intézmény, úgyszintén az 1870-es francia forradalom és az 1871-es Párisi Kommün vitairodalmából, az olasz, a francia, a belga, az angol, az amerikai munkásmozgalom 18S0—1890-es években keletkezett röpiratanyagából.

Természetes, hogy a legszélesebb képviselethez a céltudatos gyűjtő számára könnyen elérhető egykorú munkásmozgalmi irodalom jutott a gyűjteményben. Ezzel kapcsolatban jellemző vonásként kell felemlíteni a francia nyelvű (franciaországi és belgiumi), az olasz és az angolszász munkásmozgalmi kiadványok nagy számát. Ez nem meglepő, mert a német szociáldemokrácia hazai monopóliumával szembehelyezkedő Szabó Ervin intenzíven érdeklődött ilyen források iránt. Az anarchista és szindikalista anyag ugyancsak tömeges képviselethez jutott.

Szabó Ervin a bontakozó szocialista szépirodalom és képzőművészet barátja ilyen témakörből is szép ajándékkal gazdagította a vezetése alatt volt gyűjteményt, amely hagyatéka révén német-, francia-, angol-, olasz szocialista szépirodalmi kiadványok mellett magyar szerzők (Csizmadia Sándor, Madarász Emil, Bodrogi Zsigmond stb.) Szabó Ervinnek sajátkezűleg dedikált versesköteteihez, prózai műveihez is hozzájutott.

A magyar és nemzetközi munkásmozgalom története szempontjából egyedüli példányokként is érdekesek azok a kiadványok, amelyekben szerzői dedikációkat találunk, mint amilyen az orosz Kropotkin angol nyelvű Emlékiratai 1909-es kiadása, egy Jaurès kötet (L’ armée nouvelle), az olasz — német keverék Roberto Michels tucatnyi műve, osztrák-, német szerzőké. A magyar László Jenő, Dániel Arnold, Czóbel Ernő, Lukács György és mások Szabó Ervinhez szóló sajátkezű ajánlásai a neki küldött tiszteletpéldányokban ugyancsak hozzájárulhatnak Szabó Ervin munkásmozgalmi kapcsolatainak jobb megismeréséhez.

A fővárosi könyvtár szociológiai gyűjteménye Szabó Ervin hatalmas könyvhagyatékának átvétele után minden tekintetben európai színvonalú társadalomtudományi kutatóműhellyé lett.

196