Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
A könyvtár és a háború (1914-1918)
Hogyan festettek a háborús évek alatti előirányzatok? 1914- ben 1915- ben 1916- ban 1917- ben 1918- ban 287 134 korona, 303 450 korona, 307 876 korona, 356 780 korona, 385 621 korona. 1914-től 1918-ig tehát összesen 98 487 koronával növekedett a könyvtár gazdálkodási kerete, szemben az 1913-tól 1914-ig elért 93 000 koronás emelkedéssel. Az utolsó békeévben és egyben az első háborús évben 50%-os az emelés, az első háborús évtől az utolsóig terjedő négy év alatt viszont együttesen csak 35%-os. A hanyatlás méreteit az előbbieknél is jobban érzékelteti, ha megnézzük: milyen koronában nyerte el a négy év alatt a 35%-os többletet az intézmény ? Két világégés után jól tudjuk, hogy a pénz felhígulása már a háború első napján feltartóztathatatlanul megindult. A négy év alatt együttesen nyújtott 98 000 koronás emelés reálértéke ezért csak kicsiny töredéke volt annak a 93 000 koronának, amellyel az 1914-es előirányzatot növelték meg az 1913-assal szemben. Szabó Ervin évi jelentéseiben nem mulasztotta el, hogy időről-időre ráirányítsa a fenyegető katasztrófára a figyelmet, így például az 1915-ös könyvtári évről készített összefoglalójában adatokkal bizonyította: a két utolsó évi zárszámadás ténylegesen nemhogy emelkedést, hanem abszolút csökkenést okozott.1 A költségvetés relatív csökkenésének óriási méreteit az 1917-es könyvtári „Értesítő”-ben a könyv- és kötési árak abszolút és relatív emelkedésének számaival igazolta : „1914 óta, 1917-ig, vagyis három év alatt a magyar szépirodalmi könyv közel 70%-kal, a magyar tudományos kereken 200%-kal drágult meg... A német iparban e téren... 60—70%- os a drágulás... Hasonló az arány az angol és francia könyvpiacon. Számítsuk ehhez a rendkívüli árkülönbözetet, a könyvkereskedői engedmények megkurtítását és akkor bízvást elmondhatjuk, hogy csak a nyers könyvek drágulása átlagosan legalább 100%. Ehhez kell vennünk a könyvkötés drágulását... ez 110%-ot jelent... Az ilyenformán legalább 200%-ra becsülhető drágulással hogyan birkózhattunk volna meg! Hisz összes könyvbeszerzési- és könyvkötési hitelünk 1914 óta mindössze 17%-kai emelkedett.”2 Szabó Ervin jelentéseiben arra is rámutatott, hogy a költségvetés ily mérvű megszorítása nemcsak az állomány gyarapításra van végzetes hatással, hanem a személyzeti ellátottságra is, hiszen a reálértékben gyorsan zsugorodó könyvtárosi fizetések egyre kevesebb embert vonzanak erre a pályára, s a meglevő személyzetből is sokan távoznak. Sőt, a könyvtári élet egyéb területein is jóvátehetetlen károkat okozott a költségvetés relatív hanyatlása. Számára nem volt túlságosan meglepő az illetékeseknek ez a magatartása. 1916-ról szóló jelentésének elején utalt arra, hogy a háború kitörése után még Amerikában is, amely akkor még nem vett részt a háborúban, „sőt, gazdaságilag mindenesetre csak haszna van belőle”, és Angliában, „a modern könyvtárpolitika hazájában” is a könyvtáraknál kezdték a takarékosságot a hatóságok, majd hozzátette: „Ha még ezekben az országokban is... ily visszahatása van a háborúnak, milyen hatását várhatjuk minálunk, ahol a könyvtárügy a társadalmi szükségletek kielégítések sorában szinte az utolsó helyet foglalja el ?3 Persze, Szabó Ervin nem nyugodott bele a dolgok ilyen alakulásába. Küzdött ellene és vádoló sorai is éppen e küzdelem jegyében Íródtak. Az 1918-as esztendőről már nem adhatott mérleget, helyette, mint említettük, Kremmer Dezső utólag (1920-ban) állította össze az utolsó háborús jelentést, és ő talán azt hitte: az emberek alig két esztendő alatt elfeledték a háborút és a könyvtár 1918-ban már katasztrofálissá vált anyagi leromlásáról szólva gátlástalanul leírta: „Az októberi forradalmat követő ésszerűtlen gazdálkodás és az azzal szorosan összefüggő és minden téren beállt ugrásszerű áremelkedés” párosulva a könyvkötői árak háború alatti növekedésével idézte elő a könyvtár válságos gazdasági helyzetét. Az ellenforradalom alatt tehát igen leegyszerűsödött a „magyarázat”. A háború akkor már „sokad- rangú” tényező az igazi „felelős”: az 1918. október 31-i őszirózsás forradalom lett. Arról, hogy előtte 51 / 1 Uo. 2 A Budapesti Városi Könyvtár Értesítője 1917. p. 1. 8 Ua. 1918. p. 13. 155
