Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)

Támadások. Kísérlet Szabó Ervin elmozdítására (1910-1914)

a röpirat közreadása jelentett volna mind a könyvtár, a főváros hírneve, mind a könyvtárosok lelkesedésének lelohasztása szempontjából.

Az akció, amely tehát Szabó Ervin és legjobb munkatársai eltávolítását eredményezte volna, abbamaradt, bizonyára, mert mozgatói csak a háttérből voltak hajlandók tovább végezni aknamunkájukat.

1914. május 17-én „a közszolgálat érdekében” Horváth Stefániát, az egyetlen tettenért résztvevőt a pedagógiai könyvtárba helyezték át. A könyvtár irattárában maradt fenn Horváth Stefániának egy ugyanazon év szeptember 17-én keltezett levele, amelyben esedező szavakkal kért bocsánatot Szabó Ervintől (aki ekkor már rég nem volt felettese) korábbi viselkedéséért.

Az 1910—1914 közt lefolyt támadások tehát nem értek célhoz, súlyosabb kárt nem okozhattak a könyvtárnak.

A jövő fejlődése szempontjából az igazi katasztrófát a világháború 1914 augusztusában történt kirobbantása idézte elő.

152