Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története (Budapest, 1966)
Nyilvános könyvtárhálózat alapítása (1910-1914)
Madzsar idézett cikke emlékeztetett azokra a cseppet sem jóindulatú „jövendölésekre”, amelyek a könyvtár megnyitását megelőzték: egyesek azt kérdezték: „Mit gondolnak az urak, lesz majd itt, aki olvasni akar”. Más aggódó körök így vélekedtek : „Ez a legrosszabb vidék. Nem fognak bírni ezzek a sok jásszal, csirkefogóval”.1 Az első hét tapasztalatai mind a két fajta jóslatot megdöntötték. Az első héten 996 olvasó fordult meg az Almássy-téri könyvtárban. Volt közöttük sajtgyáros, cipőfelsőrészkészítő, iskolaigazgató, lakatossegéd, szigorló orvos, varrónő, mérnök és díjnok. Ami pedig a „kis csirkefogókat és jasszokat” illeti, az ifjúsági és gyermekolvasók „a második nap már maguk figyelmeztették az újonnan jövőket, hogy mossák meg a kezüket, mielőtt könyvet választanak. Es nem hiszem, hogy nagyobb csönd volna az iskolában, pedig itt mindig van valami mutatnivaló kép a szomszédnak és meg kell beszélni az asztal közepén álló földgömbön kutatva, hogy hol keresik most éppen Grant kapitányt a gyermekei.”2 Az első közművelődési könyvtárhoz, akár a sivatagi oázishoz, özönlött a nép. Az olvasók zöme természetesen a környékről, így többek között a szomszédos „Csikágó”-ból, abból a proletárnegyedből került ki, mely különösen 1912. május 23-i „vérvörös csütörtök”-i forradalmi szereplése óta volt félelmetes a főváros dologtalan polgársága szemében. De akadtak, akik Kispestről és Újpestről zarándokoltak a könyvforráshoz. Az első eredmények tehát mindenben igazolták Szabó Ervin megállapításait: a város ilyen jellegű pontjain és abban a megoldásban kell szervezni az újtípusú könyvtárakat, ahol és ahogyan az AÍmássy-téri fiókot felállították. A látogatók özönlése pedig csakhamar akkora méreteket öltött, hogy január közepén átmenetileg (1914. január 15-től február 1-ig) fel kellett függeszteni az újonnan jelentkező kölcsönzők felvételét, utóbb ismételni kellett az ideiglenes korlátozást. Ideiglenes, összesen két hetes korlátozásról volt csupán szó, ez is csak a kölcsönzésre vonatkozott —, ennek ellenére a sajtó egy része és ugyanakkor a hivatalos könyvtárpolitika szócsöve, a Magyar Könyvszemle is elferdítve, vagy egyszerűen meghamisítva a valóságot, úgy állította be ezt az intézkedést, mintha az új könyvtár csődöt mondott volna. Ez is annak a Szabó Ervin elmozdítását célzó machinációnak volt a része, amelyre korábban már utaltunk és amely éppen 1914 elején ért első kifejletéhez. AZ ÁLLATKERTI, A SZÁZADOS ÜTI ÉS A KÁROLYI UTCAI FIÓK Néhány hónappal a 4. számú hűvösvölgyi és a 2. számú Almássy-téri könyvtár megnyitása után kerülhetett sor az 1912-es programban már szereplő 3. számú Százados-úti, valamint az 5. számú állatkerti könyvtár, végül már az első világháború kitörése után az 1. számú „mintafiók” átadására. Az állatkerti könyvtár terve volt a három közül a legfrissebb- csak 1913. április 29-én hagyta jóvá a város vezetősége, mégis az 1914-ben átadott újabb fiókok közül ezt sikerült elsőként tető alá hozni. Ez azonban csak az állomány tárolására értendő, ugyanis a könyvtárat az Állatkert parkjaiban használhatták az olvasók. Az állatkerti könyvtár lett hazánk első nyilvános parkkönyvtára, amely tehát a szabad ég alatt működött — természetesen csak derűs időjárás esetén. A gyűjtemény megnyitásáról a könyvtári Értesítő 1914-es évfolyamának első száma így tájékoztatta olvasóit: „Május elsején nyílt meg új fiókunk az Állatkertben. A könyvanyag elsősorban természet- tudományi művekből áll és egyelőre az állatkert bérletjegyes látogatói használhatják. A könyvanyag egy részét kocsi viszi körül a kertben és a sétálók maguk válogathatnak a könyvek között. Távozás előtt a könyvet a kapusnál kell leadni. A forgalom már az első napokban oly nagy volt, hogy a könyvanyagot máris növelni kellett.”3 Az első elképzelések között szó esett arról is, hogy a könyvtárat esetleg „elefánt fogaton” helyezik el,4 később úgy határoztak, hogy kiskocsit használnak e célra, a kocsi elé két indiai törpeszamarat fogtak be, azon hordozták körül a gyűjteményt. 1 Uo. 2 Uo. 3 A Budapesti Városi-Nyilvános Könyvtár Értesítője 1914. 187. hasáb. 4 Világ 1913. április 25. Hl
