Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A városi könyvtár új modelljének kialakítása az előzmények és az 1910-es év eseményei
A városi könyvtár új modelljének kialakítása 87 Az új könyvtártípus meghonosodását Magyarországon - a társadalmi viszonyokat figyelembe véve - György Aladár lassan, folyamatosan képzelte el: „A legtöbb országban a nyilvános könyvtárak helyettesítői: a kölcsönkönyvtárak, a kaszinói s főként a népkönyvtárak megelőzték a valódi nyilvános könyvtárak alakulását [...] Magyarországon még mindig ebben az átmeneti korban vagyunk, s ez igen természetes is [...] nyilvános könyvtárak még csak elvétve léteznek s helyüket az itt felsorolt pótintézmények foglalják el."2 Az első konkrét, részletes szakmai leírás az ideálnak tekintett új könyvtárak egyikéről a Magyar Könyvszemlében jelent meg Ballagi Aladár tollából 1886-ban.3 Ezt követően a Magyar Könyvszemle továbbra is több-kevesebb rendszerességgel közölt tájékoztató beszámolókat az új angol-amerikai könyvtártípusról, gyakran a német szakirodalmon, olykor német példákon keresztül.4 Egy 1898-as cikk pl. a berlin-charlottenburgi városi könyvtárra hívja fel a figyelmet, majd így folytatja: „Szervezetével és különösen a mintájául szolgáló amerikai és angol népkönyvtárakéval igen tanácsos behatóbban is megismerkedni azoknak, akik a nálunk oly örvendetesen megindult népkönyvtári mozgalomban sikeres tevékenységet akarnak kifejteni."5 A fogalom rövidesen a könyvtárosi kézikönyvekbe is bevonul. Kudora Károly 1893-as Könyvtártanában még csak utalásként említi a „nagy nyilvános népkönyvtárak" felállítását, Ferenczi Zoltán viszont a századforduló után megjelent könyvtártani összegezésében már így ír: „A tennivaló igen sok még, míg oda jutunk, amely fokon Anglia és Amerika ma van..."6 A buzdítás nem maradt hatástalan, az ambiciózus könyvtárosoknál a 90-es évek ...és egy az ezen könyvtárakban általában megtalálható előadótermek közül (Schenectady, New York)
