Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
80 A főváros könyvtárának története 1945-ig Az első bibliográfia73 témaválasztása - a lakáskérdés - ebből a szempontból telitalálat volt: égető fővárosi kérdés (a „lakbéruzsora" elleni tömegtüntetések, lakbérsztrájkok tartották izgalomban a várost), és azon messze túlmutató társadalmi ügy is. És nem mellesleg: Bárczy István ekkor érlelődő nagy lakásépítő akciójának előkészítője. Szabó maximális igényességgel oldotta meg bibliográfusi feladatát. A könyvtár saját anyagának kibővítéséhez számos ország állami és városi intézményeitől, építőtársaságaitól kért a témával kapcsolatos nyomtatványokat. Folyóiratcikkeket is felvettek, némely könyvet analitikusan tártak föl. Lenyűgözően gazdag anyagot adtak az olvasó kezébe. A gondot éppen a gazdagság, a túlméretezettség okozta. Már az első kiadvány után nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt a könyvtár munkaerő kapacitása nem bír el folyamatosan ekkora feladatot, másrészt a megcélzott olvasók részéről sem mutatkozott igény az ilyen gazdag anyaghasználatára. A községi pénzügy volt a második bibliográfia témája.74 A sajátos városi gyakorlaton túl ez is súlyos társadalmi kérdéshez vezetett: a helyi közösségek, a városok és a központi hatalom, az állam konfliktusához. A füzetnek a főváros pénzügyi válsága, az évek óta lappangó deficit 1907-es nyílt jelentkezése adott aktualitást, - de mire a külföldi anyagok beszerzésére is épülő irodalomjegyzék elkészült, Bárczy szerencsésen megoldotta a főváros akut pénzügyi problémáját. A harmadik szám témája a választóreform volt,75 ennek időszerűségét az új fővárosi törvény folyamatban levő munkálatai adták. Ez a füzet a teljességről lemondva már csak válogatott jegyzéket nyújtott, és már nem viselte a korábbi Szakkatalógus sorozat- jelzést sem. (A sorozatnak indulásakor Szabó Ervin szakkatalógusi funkciót is szánt.) A Közleményeknek még egy bibliográfiai kötete volt, az 1909-ben kiadott A községi szocializmus.76 A sorozat füzetei kitágították a városigazgatás korábban némileg egyoldalú német tájékozódási horizontját, mint azt a Városi Szemlében megjelenő szakmai tanulmányok hivatkozásai is bizonyítják ráirányították a figyelmet az angol, amerikai, francia olasz várospolitikai fejleményekre. Három év elteltével azonban Szabó Ervinnek látnia kellett: ez az amerikai társadalmi és könyvtári körülmények között jól bevált műfaj a magyar viszonyok és a Fővárosi Könyvtár adott lehetőségei között nem művelhető az ottani hatásfokkal és sikerrel. Ezért 1910-től műfajt váltott: Aktuális kérdések irodalma címmel rövid (2-4 oldalas), az eseményekre gyorsan reagáló, évente 6-10 alkalommal is megjelenő röplapbibliográfiai sorozatot adott ki.77 Szabó Ervin személyzeti politikája A könyvtár 1907. évi nekilendülésekor a vállalt feladatok nagyságrendjével éles ellentétben állt a személyzet szűkössége, ezért Szabó Ervin már azévben lépéseket tett