Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
70 A főváros könyvtárának története 1945-ig magasabb fokára, a könyvtárosok közé való feljutás lehetőségét. Az idézett költségvetési javaslat indokolásában például ez áll: „Enyvvári fenő végzett bölcsészhallgató napidíját, aki 2 éve teljes megelégedésre szolgál a könyvtárban, 4 Koronára felemelni szíveskedjék." Enyvvári Jenő (1884-1959) egyetemi tanulmányait Budapest után Göttingenben fejezte be, ahol Husserl hallgatója volt. Friss szemléletű filozófiai írásai közül kettőt már 1904-ben közölt a Huszadik Század, Szabó Ervin innen ismerte őt. 1905. január 1-jén lépett napidíjas gyakornokként a könyvtár szolgálatába. A Husserl-féle fenomenológiai iskola első magyarországi közvetítőjeként játszott szerepet a magyar filozófiai gondolkodás történetében, 1904-1914 között számos filozófiai tanulmányt publikált, előbb a Huszadik Században, utóbb többnyire az Athenaeumban. Az új igazgató: Thirring Gusztáv Kőrösy József 1906. június 23-án meghalt, utóda a fővárosi statisztikai hivatal igazgatói székében az addigi aligazgató, Thirring Gusztáv lett, aki ezzel a pozícióval együtt a Fővárosi Könyvtár igazgatói megbízását is elnyerte. A szaktudósként, statisztikusként elismert Thirring Gusztáv (1861-1941) személyisége nem váltott ki olyan általános tiszteletet, mint nagy elődjéé, Kőrösyé, legalább is a Bárczy - Harrer - Wildner - Szabó Ervin körben távolról sem élvezett olyan megbecsülést. Ez vezetői tevékenységében is elbizonytalanította. Korábban Kőrösy József és Szabó Ervin között a bölcs, de visszavonuló mester és a fiatal, tehetséges tanítvány kölcsönös tiszteletre épülő, zavartalan viszonya állt fenn. Thirring Gusztáv viszont nehéz helyzetbe került, mert már kialakult viszonyokat örökölt: a könyvtárat ténylegesen Szabó Ervin vezette. Szabónak a főváros tisztviselői karában is voltak jó kapcsolatai, s olykor Thirring feje fölött átnyúlva intézte ügyeit.47 Thirring Szabó Ervinhez írt leveleiből a vállalt szerep bizonytalansága, és nem a vezető határozottsága tükröződik. Szabó Ervin betegségének következményei „Csőd és blamázs"? Szabó Ervin életében „a túlhajtott, sokirányú és főleg nem elég sikeres munka 1905 áprilisára idegi és fizikai összeroppanáshoz vezetett [...] A nyár folyamán egészségi állapota rosszabbodott" - írja életrajzírója.48 Bár Litván György itt a „túlhajtott és nem elég sikeres" munka említésével elsősorban politikai és társadalomtudományi tevékenységére utal, az 1904-05-ös könyvtárosi feladatvállalása is túlhajtott volt és közvetlen, kézzelfogható sikert keveset hozó, tehát szintén hozzájárulhatott Szabó Ervin egészségének összeroppanásához.49 O maga ezt az időszakát így jellemezte: „Két esztendeje koronként nagyon beteg, szinte folyamatosan elég rosszul voltam, s nem csak más és az egész világ dolgai, hanem a magaméi is édeskeveset érdekeltek, s ha mégis érdeklődtem irántuk, annak csak kárát láttam." Máshol pedig: „Ebből a hosszú
