Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig 69 kizárólag csak közigazgatási érdekű, avagy olyan könyvek, foklyóiratok szerezhetők be, amelyek a fővárosra bármi tekintetben vonatkozással bírnak, vagy amelyekre a székesfőváros Statisztikai Hivatalának, többi hivatalának és intézményeinek van szükségük." E téren alapozó-hiánypótló munkát végeztek a könyvtárosok, szakról-szakra haladva állították össze a deziderátát, a pótlólag beszerezni kívánt művek jegyzékét. A könyvtár jelentései évről-évre beszámolnak erről a tevékenységről. „Minthogy sem a statisztikai hivatal könyvtára, sem a régi fővárosi könyvtár nem volt specifikus városügyi és közigazgatási könyvtár, a legfontosabb szakkérdések irodalmára nézve is tűrhetetlen hézagokat tüntet föl, melyeket pótolni ... elengedhetetlen. Ezt a munkát csak könyvtárosaink végezhetik. Megkezdtük már évekkel ezelőtt, de többször ismertetett okokból minduntalan fennakadt" - számol be egy 1907-ből származó beadvány.44 A Toldy László gyűjtéséből örökölt Budapestensia is tovább növekedett. 1906-ban formanyomtatványon körlevelet küldtek a helyi nyomtatványok beszolgáltatása érdekében, (a vonatkozó szabályrendelet utasításának megfelelően), bizonyára ez is hozzájárult a helyi kiadványok gyarapodásához. A Budapestensiában 1905. január 1-jén 1696 művet tartottak számon, 1907 márciusában már 2701 művet, ez 60%-os növekedést jelent bő két év alatt. A személyzet A kis létszámú könyvtár belső, hivatali hierarchiája kezdetben igen egyszerű volt: az igazgató alá rendelt két könyvtáros munkáját az 1903. évi közgyűlési határozat szerint két szolga státusa egészítette ki, az utóbbi státusok tényleges betöltése azonban sokáig késett. Szabó Ervin már 1904 júniusában javasolta, hogy e két szélső kategóriát egészítsék ki egy közbeesővel, „kevésbé kvalifikált, de szintén szellemi vagy nagyobb intelligenciát és tudást követelő munkát végző egyéb alkalmazottakkal... e célra egy tanárjelöltnek és egy jogszigorlónak alkalmazását vagyok bátor javasolni."45 így került a könyvtárba a tanárjelölt Enyvvári Jenő. Az 1906-07-re kibővült hivatali hierarchiát pontosan érzékeltetik a költségvetési kategóriák: „Személyi kiadások: a. / Könyvtáros és könyvtártiszt fizetése 6 700 Kor. b. / Egy díjnok 4 Kor. napidíjjal 1 400 Kor. c. / Egy díjnok 3 Kor napidíjjal 1 095 Kor. d. / Egy gépírónő 3 Kor napidíjjal 1 095 Kor e. / Két szolga fizetése és lakbére 2 720 Kor."46 A díjnokok személye általában sűrűn változott. A napidíjas foglalkoztatás gyakran egy-egy állástalan értelmiségi megsegítésére szolgált. Másrészt a napidíjas gyakornoki állás jelentette a végzős bölcsészhallgatók számára - szerencsés esetben - a hierarchia