Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig a fővárosi könyvtár indulása (1903-1909)
Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig 57 rosi Könyvtár szerepét a statisztikai hivatal könyvtára venné át, Kőrösy József vezetésével, megerősítve a régi Fővárosi Könyvtár odacsatolt állományával. A könyvtári albizottság október 30-án elfogadta Bárczy tervezetét, s az megerősítve az 1903. január 21-i városi közgyűlés elé került. A nézetek döntő összeütközése: az 1903. január 21-i közgyűlés A hosszan elnyúló vitát az 1903. január 21-i közgyűlés zárta le. Itt került szembe a legélesebben a két koncepció: a tanácsi javaslat (mögötte Márkus József főpolgármesterrel és Halmi József polgármesterrel) Toldy elképzeléseit támogatta, vele szemben a Bárczy István által benyújtott különvélemény (mögötte a tanügyi osztály, a Könyvtári és Múzeumi Bizottság és annak könyvtári albizottsága) a statisztikai hivatal könyvtárára kívánta alapozni a jövő városi könyvtárát. A tanácsi javaslat legfontosabb mozzanata: „A Fővárosi Könyvtárnak nyilvános közkönyvtár jellegével kell bírnia, figyelmet fordítva természetesen elsősorban az olyan könyvek és folyóiratok beszerzésére, melyek a fővárosra bármi tekintetben vonatkozással bírnak [Ennek érdekében ...ja máris szép fejlődésnek indult s a nagyközönség részéről is mindinkább látogatott Fővárosi Könyvtár minden nehézség és minden nagyobb anyagi áldozat nélkül lesz nyilvános könyvtárrá fejleszthető, ami kívánatos volna...,, A tervezet a statisztikai hivatal könyvtárába való beolvasztást a funkciók várható beszűkülése miatt veti el: " ... a könyvtár nagyon is szűk korlátok közé szoríttatnék, [... ] ez a könyvtár legfeljebb a közigazgatással mint tudománnyal foglalkozók érdekeit szolgálná, a nagyközönség részéről azonban alig használhatnák [...] ezzel előreláthatólag beláthatatlan időre elodázódnók egy nyilvános s a nagyközönség részéről is mindenkor könnyen hozzáférhető könyvtár létrehozását." A tanácsi határozat ezért a kialakult status quo fenntartását javasolja: " ... a hiányokon nem a két könyvtár egyesítésével, hanem sokkal egyszerűbben akként lehet segíteni, ha pontosan megszabjuk, hogy mely munkák tartoznak a statisztikai hivatal szakkönyvtárába, s melyek a Fővárosi Könyvtárba, ez annál kevésbé ütközik nehézségbe, mert hisz a két könyvtárnak más-más a célja és rendeltetése."3 Merőben másként közelítette meg a kérdést a Bárczy István által beterjesztett különvélemény. A könyvtár gazdaságos működése érdekében azt javasolta, hogy „a jelenlegi Fővárosi Könyvtár a statisztikai hivatal könyvtárával egyesíttessék, s hogy az utóbb említett könyvtár a Fővárosi Könyvtár beolvasztásával nyilvános közkönyvtárrá alakít- tassék [...] financiális szempontból nem indokolható két ilyen különálló könyvtár fenntartása [....] E tekintetben elég csupán arra utalnunk, hogy mindaddig, míg a Fővárosi Könyvtár nem létezett, mindazok a munkák, melyek a főváros birtokába jutottak, a statisztikai hivatal könyvtárában helyeztettek el. Utóbb azonban a Fővárosi Könyvtár
