Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az 1890-es évek kezdeményezései budapest fő- és székváros könyvtára (1893-1903)
46 A főváros könyvtárának története 1945-ig értelmiségének Ez könyvtárépítési koncepcióját is meghatározta. Különösen szembetűnő ez, ha összevetjük Kőrösy József egyéniségével és az általa létrehozott könyvtár jellegével. A kialakuló városi könyvtár bölcsőjénél a kor értelmiségének két karakterisztikus alakja állt: Kőrösy József és Toldy László. Nem véletlen, hogy ugyancsak karakterisztikusan eltérő könyvtárakat hoztak létre. A könyvtár kialakítása Miután Toldyt 1893. március 16-án hivatalosan is megbízták a városi könyvtár szervezésével, először is a meginduláshoz szükséges állományt kívánta biztosítani. Alapvetésül javaslatára a főváros megrendelte a Magyar Tudományos Akadémia történelmi kiadványait 1830-ig visszamenőleg, majd újabb javaslatra az összes, természettudományi, filozófiai stb. sorozatokra is előfizettek. Ezt a törzsanyagot folyamatosan gazdagították a fővároshoz érkező ügyészi kötelespéldányok (melyeket 1893-ig a statisztikai hivatal könyvtára kapott meg, attól kezdve Toldy „létesítendő fővárosi könyvtára", elhintve ezzel a későbbi konfliktusok csíráját). Toldy széleskörű ismeretségi köréből már az indulás pillanatától kezdve érkezett könyvajándék, amit kiegészítettek az éves költségvetési keretből (1895-től évi 3000.- forint) vásárolt könyvek.11 Az állományt induláskor a fővárosi levéltár helyiségében, irattári szekrényekben helyezték el, majd ezt kinőve a könyvek szinte évről-évre új, mindig valamivel nagyobb helyiségbe költöztek.12 Az állomány feltárása az első években mindössze a beszerzési naplóban történt, később (egy munkába állított napidíjas tevékenysége nyomán) katalógus is készült, mely betűrend, szakrend (9 szakcsoporttal, azokon belül további alcsoportokkal) és földrajzi helyek szerint tárta fel az állományt.13 (A katalogizálással a könyvtár sohasem érte utol magát, mindvégig késében volt.) 1899-ben az állomány elérte a 18 ezer kötetet, készülőben volt a katalógus, az új helyiség pedig lehetővé tette a kölcsönzést. Lehetővé vált a könyvtár megnyitása: január 15- én a városi könyvtár kinyitotta kapuit, egyelőre csak a városi tisztviselők és a törvény- hatósági tagok számára és csak kölcsönzési lehetőséget nyújtva. Ezután még egy költözés (és zárva tartás) következett, de most már csak a városházán belül, a Károly körúti oldalra. (Ez maradt a városi könyvtár otthona 14 évig.) A teljes értékű, „igazinak" tekintett könyvtárnyitás időpontja: 1900. november 19. Ekkor a könyvtár már a széles közönség számára is megnyílt, s kölcsönzésre és helyben használatra egyaránt volt lehetőség. A következő két és fél év az olvasók szemszögéből nézve a könyvtár kibontakozása és fénykora volt, belülről nézve azonban a könyvtár létéért folytatott egzisztenciális küzdelmek ideje.
