Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az 1890-es évek kezdeményezései budapest fő- és székváros könyvtára (1893-1903)
Az 1890-es évek kezdeményezései 47 A fénykor (1900-1903) A könyvtár új (s másfél évtizedig maradandó) helye: a városháza egykori nagyterme (a volt tiszti táncterem). A viszonylag tágas helyiségben a könyveket körös-körül, meglehetősen magas könyvállványokon helyezték el, kisebb részük felkerült a galériára. A terem közepén tíz asztal, több mint 40 szék nyújtott a használóknak helyben olvasási lehetőséget. A nyitva tartás ideje csak délelőttre, a hivatali munkaidőre terjedt ki (Toldy hosszabbítási javaslatai süket fülekre találtak), ezalatt kereshették föl a főváros alkalmazottai (akik kölcsönözhettek is) és a széles olvasóközönség (akiknek a könyvtárhasználatát életkori határokhoz kötötték, de egyébként nem korlátozták, viszont az ő számukra a könyvtár csak helyben olvasási lehetőséget nyújtott.) A kölcsönzések száma - tehát a hivatalnokok könyvtárhasználata - három év alatt meglepő módon nem növekedett, sőt csökkent:14 Kölcsönzők száma Kölcsönzött kötet 1900 1 723 5 064 1901 1 310 4 074 1902 756 3150 Ezzel szemben a helyben olvasók és az általuk használt kötetek száma, tehát a nyilvános közkönyvtár mutatói mindvégig dinamikusan emelkedtek: 1900 nov.-dec. 1901 1902 Helyben olvasó 228 6 515 21 598 Olvasott kötet 242 7 778 38 419 A Fővárosi Könyvtár zavartalan működésének harmadik évében Budapest legnagyobb forgalmú közkönyvtárai közé emelkedett.15 A könyvtár jellege - az állomány összetétele A könyvtár jellegére vonatkozó hivatalos elvárás mindvégig és kizárólag a közigazgatási szakkönyvtár létrehozása volt, Toldy ezzel szemben egy általános gyűjtőkörű, elsősorban a humaniórákat gyűjtő nagy közkönyvtár megteremtésére törekedett, de közművelődési könyvtári ambícióit leplezni volt kénytelen. Ez a kettősség a könyvtár egész történetén végighúzódik 1903-ig. Toldy első, alapozó javaslatai az MTA műveinek visszamenőleges beszerzésére vonatkoztak A történeti, filozófiai, matematikai, természettudományi művek már önmaguk-
