Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Az 1890-es évek kezdeményezései budapest fő- és székváros könyvtára (1893-1903)
Az 1890-es évek kezdeményezései 42 AZ 1890-ES ÉVEK KEZDEMÉNYEZÉSEI BUDAPEST FŐ- ÉS SZÉKVÁROS KÖNYVTÁRA (1893-1903) Az 1890-es években Budapest fejlődése hallatlanul felgyorsult. A lakosság tíz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt, a magyar főváros volt ekkor Európa leggyorsabban növekedő városa. A születő új világvárost már nem lehetett a hagyományos módon igazgatni, új közigazgatási-, közellátási rendszert, új kulturális közellátást is igényelt. Bárczy István egy visszatekintésében így foglalta ezt össze: „Ha visszapillantunk az egyesített főváros történetére, az első két évtizednek [az 1870-es és 80-as éveknek. K.S.] patriarchális korszakát a kilencvenes években nyugtalan mozgolódás váltottta fel, mikor ti. mindinkább kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az ország haladása újabb intézményeket, újabb tevékenységet igényel, és hogy a régi módozatok, régi eszközök nem képesek immár lépést tartani a gyorsan száguldó élet követelményeivel. A nyugati városok fejlődöttebb intézményeinek, szervezetének tanulmányozása is mindinkább terjedt ..."1 A Budai Könyvtáregyesület alapító tagnévsorából Budapest lakossága kulturális hagyományait tekintve heterogén volt, (egészen más kultúrával rendelkezett Pest-Buda régi magyar lakossága, a budai német kispolgárság, a vidékről beözönlő magyar munkásság, a beáramló zsidó kispolgárság stb.), de érezni lehetett a nagyvárosi „kohó" hatását is. A megosztottság és az egységesülés az olvasási kultúrát is jellemezte: az egyes rétegek igényét eltérő jellegű kis könyvtárak szolgálták ki, de kialakulóban volt - nem utolsó sorban az ekkor megizmosodó városi sajtó hatására - egy közös olvasói alapműveltség is, ami lehetővé tette, sőt megkövetelte a „mindenkihez" - a város egész lakosságához - szóló könyvtárak létrehozását. Új könyvtárak sora jött létre, melyek egy- egy kerület ellátására, vagy még ennél is szélesebb körű feladatra vállalkoztak. 1892-ben Kőbányán hoztak létre kerületi közművelődési könyvtárat, 1896-ban a VIII. kerület ellátását vállalta a munkásotthon könyvtára.
