Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Jegyzetek

Az 1890-es évek kezdeményezései

361

25 Toldy László beadványa a városi tanácshoz 1892. márc. 15-én. FSZEK irattár. Idézi: Remete, 1966, 27-28. p. Remete László rámutat arra is: „Ez az indítvány volt az első, mely nyomatékkai felvetette a Budapest várostörténete szempontjából fontos művek gyűjtésének eszméjét."

26 Toldy László levele a fővárosi tanácsnak 1893. jan. 16-án. FSZEK irattár.

27 Toldy László előterjesztése a fővárosi közgyűléshez 1897. jan. 28-án. In: Fővárosi Közlöny, 1987. febr. 2.

1-2. p.

28 1902-ben a következők voltak a legnagyobb állománycsoportok (a művek számával): Egyletek - 120, Építkezés, városrendezés - 65, Fürdők - 31, Iskolák - 71, Ipar -111, Közlekedés - 66, Képzőművészet - 20, Kiállítások - 23, Közegészségügy - 78, Közélelmezés -66, Közigazgatás - 55, Közjótékonyság - 38, Lakásügy - 21, Névjegyzékek - 50, Pénzügyek - 73, Régészet - 20, Statisztika - 69, Térképek, helyrajzok - 20, Törvények, rendeletek - 81, Történelem -102, Tűzoltóság - 21, Világítási ügyek - 23, Vízügyek - 60. _ Forrás: Toldy László jelentése a Városi Könyvtárról, 1902. febr. 10. FSZEK irattár.

29 Pl. a Schedel-krónika 1493-as, első latin .és 1496-os, második német kiadása, az 1595-ben nyomtatott Mercator-atlasz egy kézi festéssel színezett példánya. Kiinda Mária: Az 1601 előtti nyomtatványok feltárása könyvtárunkban. In: A FSZEK Évkönyve 1997-1998. Bp. 2000. 112. p.

30 Szattinger Ernő: A Székesfőváros nyilvános könyvtárában őrzött és Budapestre vonatkozó könyvek és térképek betűsoros jegyzéke tárgymutatóval. Kézirat. Bp. 1902. 676. p. A kézirat első része elveszett.

31 Toldy László beadványa a Könyvtári Albizottsághoz 1902. okt. 30-án. FSZEK irattár.