Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Jegyzetek
362 Az újjászervezéstől a társadalomtudományi könyvtárig AZ ÚJJÁSZERVEZÉSTŐL A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖNYVTÁRIG - A FŐVÁROSI KÖNYVTÁR INDULÁSA (1903-1909) 1 Forrás: Kőrösy József: Visszapillantás... i.m. 598-599. p. és Toldy László jelentése a könyvtárról 1902. febr. 10-én. 2 Az eseményeket bővebben leírja: Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből. In: A FSZEK Évkönyve, 1961. 67-75. p. és Remete, 1966. 33-36. p. 3 Fővárosi Közlöny, 1902. 5. 62. p. 4 U.o. 58-59. p. 5 Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának rendes közgyűlése 1903. jan. 21-én. (Jegyzőkönyv) In: Fővárosi Közlöny, 1903. 7.103-107. p. 6 Bárczy szerepéről ld. : Erdei Gyöngyi: A mintaadó főváros. Művelődéspolitika és mecenatúra a Bárczy- korszakban. In: A város könyvtárnoka. Konferencia Szabó Ervin születésének 125. évfordulója alkalmából, 2002. október 10. Bp. 2003. FSZEK, 73-83. p. 7 Szabó Ervin: A Városi Nyilvános Könyvtár 11-ik, 1917. évi jelentése. 13. p. Új Közlés: Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900-1918. Bp. 1959. FSZEK, 405-406. p. 8 Heltai Ferenc hozzászólását idézi: Kőrösy József: Beadvány a tanácshoz 1902. nov. 25-én. FSZEK irattár A berlini példára történt hivatkozás csak részben volt helytálló: a berlini városi hatóság 1901-ben már elhatározta a korábbbi közigazgatási könyvtár mellett nyilvános városi könyvtár létesítését. 9 Jelentés a Fővárosi Könyvtár átvételéről. 1903. máj. 1. A FSZEK irattár. 10 Jelentés a könyvtár tevékenységéről. In: Budapest Közigazgatása, 1904. 365. p. 11 Jelentés a könyvtár tevékenységéről. In.: Budapest Közigazgatása, 1905. 353-354. p. 12 Jelentés ... i.m. 353. p. 13 Kőrösy József: Visszapillantás a statisztikai hivatal könyvtárának 33 évi fennállására. In: Budapest főváros statisztikai hivatal Havi Füzetek, 1903. 595-600. p. Toldy László: A fővárosi könyvtár 1902-iki állapotáról. In: Fővárosi Közlöny, 1903. 53. 952-959. p. 14 Über den Versuch der italienischen Regierung die Statistik des Edelmetalhandels auf neue Grundlagen zu stellen. In: Statistische Monatschrift, 1899. 642-644. p. Erre a művére Szabó a Fővárosi Könyvtárba való felvételi kérelmében, a Curriculum vitae-ben is utalt. 15 A hazai könyvtárakkal való találkozás negatív élményéről: Az Egyetemi könyvtárról. In: Huszadik Század, 1907. 964-973. p. A bécsi könyvtárak közül Szabó elsősorban a Verein Zentralbibliothek-re és annak vezetőjére, Eduard Reyer professzorra hivatkozott leggyakrabban pozitív példaként. 16 Curriculum vitae. Kézirat a FSZEK Budapest Gyűjteményének Szabó Ervin archívumában. Közölte: Szabó Ervin.. .cikkeinek.. .gyűjteménye, 1959.31-34. p. Szabó Ervin képviselőházi gyakomokoskodásáról ld. Csendes Katalin: Szabó Ervin a képviselőház könyvtárában. In.: Könyvtáros, 1968. 9. 520-521. p. 17 Szabó Ervin levelezése. 1. köt. 1893-1904. Szerk. Litván György, Szűcs László. Bp. 1977. Kossuth, 70. p. 18 Curriculum vitae. 19 A „tanulóévek" kifejezést Kőhalmi Béla alkalmazta, majd Kovács Máté is átvette. Tóth Gyula vitatja a kifejezés helyességét. Szabó Ervin kamarai könyvtárosi tevékenységéről kortársi visszaemlékezés: Varró István: Szabó Ervin a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárában. In.: Magyar Könyvszemle, 1960. 183-194. p. A későbbi tanulmányok közül a legfontosabbak: Berényi Márta, Tóth Róbert: Szabó Ervin a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtárában. In: Levéltári Szemle, 1977. 325-335. p. Walleshausen Gyula: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtára. Múlt, jelen és jövő. In: Egyetemi Szemle, 1984. 4. 39-52. p. A téma újabb, összegező feldolgozása: Tóth Gyula: Szabó Ervin útja az emlékiratokig. In: A FSZEK Évkönyve, 1983-1984. Bp. 1988. 119-131. p. 20 Szabó Ervin: A porosz állami könyvtárak lajstromozási rendszere. In: Magyar Könyvszemle, 1900. 3.
