Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a második világháborúban
338 A főváros könyvtárának története 1945-ig zárva tartottak, (fennállásuk óta először.) Az 1942 évi erőteljes létszámelvonás ennél radikálisabb intézkedésre kényszerítette a könyvtárat: a nagyobb fiókokban is minden nyitva tartott napot egy zárva tartott követett, (így egy személyzettel két „párosított" könyvtárat tudtak üzemeltetni.) Az intézkedések következtében fokozatosan csökkent a fiókkönyvtárak nyitva tartott napjainak száma: Év Nyitva tartási nap 1939 3860 1940 3760 1941 3403 1942 3146 1943 3145 1943-ban már nem lehetett fokozni a korlátozó intézkedéseket, mert azok a könyvtárak használói körében elégedetlenséget váltottak ki, aminek a sajtóban is hangot adtak.2 Enyvvári Jenőnek a polgármesterhez írt igazoló jelentése pontos képet rajzol a problémáról: „A panaszos cikk írójának mindenben igaza van. Magam is több ízben jelentettem Méltóságodnak a fiókkönyvtárak személyzetének elégtelenségét. A háborús behívások következtében ez a helyzet még csak romlott [...] A fiókkönyvtárak részben a könyvanyag, részben a rendelkezésre álló hely, részben a személyzet korlátozottsága következtében nem fokozhatják a végtelenbe működésüket [...] mikor még megkevesbedett személyzettel, felére csökkent munkaidőben kell a fióknak működnie, eleve el kell zárkóznia új tagok fölvételétől, már csak a régiek érdekében is. A felére csökkent nyitva tartási idő alatt a fiókkönyvtárakban amúgy is szinte életveszélyes a torlódás. A bajoknak csak egy gyökeres megoldása képzelhető el: a személyzet szaporítása! ..."3 Az állomány alakulása Az állomány folyamatos gyarapítását számos tényező nehezítette: a könyvek drágulása, a cserébe és ajándékba kapott kiadványok számának csökkenése és legfőképpen a külföldi piacok beszűkülése, mégis sikerült a háború első éveiben a gyarapodás ütemét megtartani, sőt némileg növelni is. Nagyobb visszaesés csak 1943-ban következett be (s innét kezdve zuhant le a mutató). A mennyiségi szintentartásnál nagyobb gondot jelentett a minőség esése, az egyoldalúvá válás, a háborús propaganda-irodalom elburjánzása, a nyugat-európai csatornák fokozatos bezárulása. Az utóbbi pontos tükörképe volt az ország külpolitikai helyzetének. 1940-ben - Magyarország hadba lépése előtt - még mód volt az angol és francia könyvek megrendelésére, folyóiratok előfizetésére, azonban a szállítás egyre akadozóbbá, majd 1941-től lehetetlenné vált. Ekkor - 1941 elején - még szórványosan érkezett néhány amerikai folyóirat, a hadüzenetek után, 1942-től azonban már az sem.
