Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
334 A főváros könyvtárának története 1945-ig éppen a kényszerű ökonómia elve által vezérelve kénytelen volt egy ilyen egyetemes kultúrintézmény megvalósításának feladatát elvállalni, mert erre Magyarországon más intézmény nem volt."120 A Wenckheim-palotába történt berendezkedéssel a kérdés hosszú időre eldőlt. A Fővárosi Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete A Fővárosi Könyvtár egész történetét végigkísérte az a törekvés, hogy egy szakmai társadalmi egyesület keretében oldják fel a könyvtárügybe való beilleszkedés krónikus problémáját. Már Szabó Ervin is cikkezett erről (Szövetségünk közgyűléséhez, 1913), Kremmer Dezső pedig konkrét tervezetet dolgozott ki egy könyvtárosi egyesület létrehozására, mindketten eredménytelenül. Érthető, hogy az 1936. október 2-án megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületébe „a Fővárosi Könyvtár tisztviselői beléptek és tevékeny részt vállaltak mind az előkészítő, mind az irányító munkában," - ahogyan azt a könyvtár éves jelentése regisztrálta. Enyvvári Jenő alelnök lett, két év múlva Witzmann Gyula főtitkár, Dávid Antal és Drescher Pál választmányi tagok, Kelényi B. Ottó számvizsgáló bizottsági tag. Az első közgyűlés záróülésén Dávid Antal tartott előadást A könyvtárosok és levéltárosok testületi érdekei címmel, ezt megelőzően Drescher a népkönyvtárakról, Kelényi a várostörténeti gyűjtemény szerepéről, Witzmann a tizedes osztályozásról adott elő.121 A témák jól mutatják, hogy a könyvtári életnek mely területein ismerte el a magyar könyvtárügy a Fővárosi Könyvtár teljesítményének, tapasztalatainak vitathatatlan elsőségét. A hálózatszervezésen és a helyismereti gyűjteményen túl a tizedes osztályozás is elfogadottá vált a hazai könyvtárügyben: a 30-as évek végén már mintegy harminc nagyobb könyvtár vezette be ezt az annak idején annyira vitatott rendszert.1221936-ban az Országos Széchényi Könyvtár is a Wiztmann (Veredy) Gyula által kidolgozott táblázatok alapján tért át a tizedes osztályozási rendszerre, a könyvtár megbízott munkatársa, Goriupp Aliz a Fővárosi Könyvtár katalógusát tanulmányozva tette meg ebbe az irányba az első lépéseket.
