Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
326 A főváros könyvtárának története 1945-ig A könyvtár olvasmányközvetítő szerepe a tanulóknál A 6-14 éves tanulók ellátásával ezekben az években a tizenháromból hat fiókkönyvtár foglalkozott. A legrégibb hagyományokkal és a leggazdagabb tapasztalattal a 3. sz. Százados úti könyvtár rendelkezett. (Adataink az itt végzett felmérésre épülnek.96) A legnépszerűbb az ifjúsági irodalom volt, ez tette ki a kölcsönzések 65,8%-át. Mesekönyv: 14%, regény, elbeszélés: 18,1%, vers, színmű 2,1%. A mesekönyvek közül kiemelkedően magas forgalmat értek el Benedek Elek művei. Az ifjúsági olvasmányok több forrásból tevődtek össze. Keresettek voltak a régebbi magyar írók - Jókai, Mikszáth, Gárdonyi - műveiből készített összeállítások, ifjúsági kiadványok; népszerűségben követték őket, (de tömegükben megelőzték) a kifejezetten ifjúsági irodalmat művelő korabeli magyar szerzők művei, pl. az id. és ifj. Gaál Mózes, Tábori Piroska, Tutsek Anna, Altay Margit. A fiúkat legjobban vonzó kalandos történetek nagyrészt külföldi szerzők magyarításai voltak: Verne „Gyula" műveit minden másnál, (még Jókainál is) többen olvasták, népszerű volt még May, Cooper, Mark Twain is. (Mai szemmel nézve viszont hiányzott a népszerű művek listájáról néhány - ma ifjúsági klasszikusként számon tartott - olvasmány: Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk-ja, Móra ifjúsági művei.) A legkedveltebb írók (a kölcsönzések számával) 1. Verne 808 9. Rákosi Viktor 146 2. Jókai 655 10. Tábori Piroska 139 3. Benedek Elek 434 11. Tutsek Anna 126 4. May 331 12. Cooper 110 5. Gaál Mózes 315 13. Mark Twain 102 6. Gárdonyi 290 14. Altay Margit 100 7. Mikszáth 275 15. Dickens 91 8. Herczeg 198 A középiskolás (pontosabban a 14-18 éves felső-középiskolás) tanulók kölcsönzési szokásait elsősorban az iskola alakította. A fiókkönyvtáraknak iskolai könyvtárakat pótló szerepe volt, Drescher megfogalmazásában: „A Fővárosi Könyvtár lassan-lassan átvette az egyre szűkebb keretek között működő s teljesen jelentéktelenné zsugorodott iskolai ifjúsági könyvtárak szerepét."97 A kölcsönzött könyvek összetétele azt mutatja, hogy az iskola mindenekelőtt - szinte kizárólagosan - a magyar kötelező olvasmányok és az esszé jellegű magyar házi dolgozatok terén támasztott könyvtárhasználói igényeket. A tanulók által kölcsönzött ismeretközlő irodalom fele irodalomtörténeti tárgyú volt, a kölcsönzött szépirodalom háromnegyedét a magyar irodalom alkotta. A 19. századi magyar írók egy részét szinte kizárólag csak ők olvasták (Jósika Miklós, Eötvös
