Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig

A második fénykor árnyékokkal

311

művelődéspolitikájára hivatkozott. Bár Drescher rövidesen - éppen az általa képviselt hagyományos eszmények védelmében - kiállt a Harmadik Birodalom anti- humanista eszméi ellenében, az ominózus mondat miatt 1945-ben politikai ellenfelei a Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közművelődési fiókjainak közönsége? című felmérését a Fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek jegyzéké-re tetették.

Drescher (később Szentkuty) Pál A fiókkönyvtárak állománya

A fiókkönyvtárak rendelkezésére álló gyarapítási kerete a könyvtár gazdasági helyzetétől függően szeszélyesen változott, a gazdasági válság előtti években soha nem látott csúcsokat ért el, majd a válság következményeként mélyre zuhant. (Lásd: A gyarapítás anyagi lehetőségeinek változása című fejezetet). A gazdagabb években az új megjelenésű, keresett szépirodalmi művekből 30-40 példányt is be tudtak szerezni, (ami fiókonként 2-3 példányt jelentett) a rosszabb években már csak 5-10-et.

A beszerzett művek tartalmi összetételének arányai eközben változatlanok maradtak: a beérkező könyvek között a szépirodalmi mű 75%, az ismeretközlő irodalom 25% körül mozgott.

Az ismeretközlő művek közül az életrajzok, útleírások, történelmi művek olvasmányosabb csoportjai tűntek ki viszonylag magasabb kötetszámmal, egyébként a különféle tudományágak népszerűsítő művei nagyjából egyforma arányban kerültek be a fiókkönyvtárakba.

A Százados úti fiók