Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
312 A főváros könyvtárának története 1945-ig A szépirodalom alakulásáról közelebbi képünk is van, mivel a könyvtár 1929-ben az olvasók tájékozódásának megkönnyítésére megjelentette a fiókkönyvtárak szépirodalmi könyveinek jegyzékét.71 Bár a füzet az egyes művek hálózaton belüli példányszámát nem adja meg, de a lista így is sokat elárul arról, mit kínált a könyvtár a közönségének, a húszas évek végén. A fiókkönyvtárakban található szépirodalmi művek kétharmadát külföldi művek fordítása tette ki, egyharmadát az eredeti magyar irodalom termékei. A külföldiek közül leggazdagabban a francia irodalom volt képviselve, ezt követte az angol, a német, az orosz irodalom. Francia irodalom (az összes szépirodalmi mű 20 %-a) - a legtöbb művel szereplő szerzők: France, Balzac, Maupassant, Zola. Angol irodalom (20%) - J. London, Wells, Wilde, Dickens. Német irodalom (10%) - Hoffmann, Hauptmann, Goethe, Schnitzler, Orosz irodalom (7%) - Dosztojevszkij, Tolsztoj, Turgenyev, Gorkij, Csehov, Mereskovszkij Egyéb nyelvek irodalma (19%) - Strindberg, Hamsun, Ibsen, Lagerlöf A magyar irodalmi művek közül a régi, a jegyzék megjelenésekor már klasszikusnak számító írók természetszerűen igen sok művel voltak képviselve: Jókai 115, Gárdonyi 61, Mikszáth 51 címmel. (A jegyzék egészét tekintve is ők hárman voltak a listavezetők.) Mindennek ellenére összességében a kortárs irodalom volt túlsúlyban, a magyar <» szépirodalmi művek közel 60 %-a kortársi irodalom volt, a jegyzék megjelenésekor élő szerzők művei. Kik képviselték a kor irodalmát? A „kettészakadt irodalom" mindkét vezető tábora hozzávetőleg azonos arányban. A Nyugat nevével fémjelezhető modern irodalom regény- és novellaírói közül Móricz emelkedett ki (36 művel), meglehetősen messzire leszakadva követte őt Krúdy és a prózaíró Kosztolányi. (Meglepő módon a Drescher által „kávéházi író"-ként bírált Karinthy is 22 különféle művel szerepelt.) A konzervatív ízlést kiszolgáló - a Kisfaludy Társaság nevével jellemezhető - irodalom legtöbb művel szereplő írói: Herczegh Ferenc (50 művel!), Komáromi János, Csathó Kálmán. Ha a regényirodalomban a konzervatív irodalom képviselői túlsúlyban voltak is, a lírát azonban a nyugatosok képviselték gazdagabban. Jól jellemzi az állományt a kortárs magyar költők jelenléte, aránya és hiánya: Babits (6), Kosztolányi, Reményik S., Sík S., Tóth Á. (5-5), Szabó L. (4), Áprily L. (3), Juhász Gy., Mécs L., Szép E. (2-2), Illyés, Szabolcska (1-1.) Jelen volt - ha nem is meghatározó mértékben - az az írócsoport is, melyet Babits ezekben az években „nagyúri dilettánsok"-nak nevezett.72 Például a fontos politikai pozíciókat betöltő Drasche-Lázár Alfréd 12 művel szerepelt, megelőzve Szabó Dezsőt vagy Tömörkényt, sőt Molnár Ferencet is.
