Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 309 A nagyobb lélegzetű bibliográfiák és a mögöttük álló kiemelt beszerzések hátterében többnyire országos jellegű évfordulók, ünnepségek és ezekhez kapcsolódó kiállítások álltak, melyekben a Budapest Gyűjtemény, s rajta keresztül a könyvtár figyelemre méltó szerepet kapott. 1936-ban Buda visszafoglalásának 250-ik évfordulóján a főváros kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeumban, ennek könyvanyagát a könyvtár állította össze. Hasonló módon kapcsolódott kiállítási anyaggal a könyvtár az 1937. évi Nemzetközi Nyomdászkongresszus megrendezéséhez, 1938-ban a pesti árvíz 100 éves évfordulójának megemlékezéseihez. Kihívást, feladatot és szereplési lehetőséget jelentett a gyűjteménynek 1938-ban Szent István halálának évfordulója és a budapesti Eucharisztikus Kongresszus. A Budapest Gyűjtemény ismertségének, igénybevételének új csúcsát érte el. Mikor a főváros elhatározta Budapest történetének megírását, a polgár- mester Kelényit bízta meg a monográfia tervezetének elkészítésével, egy kötet megszerkesztésével.65 A bizalom nem csak neki, hanem a mögötte álló műhelynek is szólt. Kelé- nyi elérte kitűzött célját: a Budapest Gyűjteményt a főváros kutató intézetévé fejlesztette. A FIÓKKÖNYVTÁRAK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA A 20-as évek második felében több mint százezer könyvet szerzett be a fővárosi könyvtár fiókjai részére, a 30-as években ezt újabb százezer követte. Magyar közművelődési könyvtárba soha ilyen mértékben nem áramlott még be irodalom. A beszerzett művek háromnegyede szépirodalom volt. A könyvtár szerzeményezési politikája révén a fővárosi művelődéspolitika meghatározó részévé vált. Egy - egyébként félreértésből fakadó - bírálatra a könyvtár igazgatója joggal válaszolhatta: „Nincs a magyar kulturális intézetek közül egy sem, mely a magyar irodalom érdekében többet áldozna."66 Ez igaz is volt. (Például 1930 folyamán, egyetlen év alatt a fővárosi könyvtár fiókjaiba több mint 20 ezer szépirodalmi művet küldött ki, miközben Debrecen, Miskolc vagy Szombathely városi közkönyvtárának ennyi volt ekkor a teljes könyvállománya.) Annak idején Szabó Ervin és Madzsar József egyértelműen megfogalmazták a könyvtár liberális elvekre épülő állományépítési politikáját. Most szükségessé' vált, hogy a könyvtár ugyancsak megfogalmazza az ettől lényegesen eltérő, „konstruktív-nevelő" gyarapítási elveit, elsősorban a legnagyobb tömegben jelentkező és a legtöbb ideológiai problémát jelentő szépirodalmi gyarapítással kapcsolatban. A könyvtár irodalompolitikai-állománygyarapítási koncepciója A könyvtár irodalompolitikai elveit Drescher Pál fogalmazta meg, képviselte és alkalmazta a gyakorlatban.67 Szerepe meghatározó volt, mivel több mint két évtizeden át ő irányította a hálózatot, tehát a fiókok állományának gyarapítását is.
