Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
302 A főváros könyvtárának története 1945-ig Hamvas Béla a háborús évek után szemére vetette a 30-as évek könyvtárvezetésének az erős német orientációt. Az adatok Hamvas szemrehányását csak részben támasztják alá. Kétségtelen, hogy Szabó Ervin két évtizeddel korábban tudatos művelődéspolitikai meggondolásból erősítette az angol és a francia kultúrát közvetítő irodalom beáramlását a könyvtárba, s e téren (az első világháború kitöréséig) az utódoknál jobb eredményeket ért el. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a könyvtárba járók igényeit: például a „Kívánatkönyv"-ben 1931 során igényüket bejegyző kutatók mintegy 60%-ban német nyelvű művet kértek, és csak 10-10%-ban angolt illetve franciát. A társadalomtudományi állomány alakulása Kremmer Dezsőnek öt éves fáradozás után sikerült elérnie, hogy az 1925-ös könyvtári szabályrendeletből kimaradt a társadalomtudomány említése. A sors fintora, hogy a 20-as évek második felében újra felerősödött a társadalmi kérdések iránti érdeklődés, új szociológiai tudományos műhelyek jöttek létre, (Magyar Társadalomtudományi Társaság, Magyar Sociographiai Intézet, Újpesti Főiskolai Szociális Telep stb.), és a régebbiek is (pl. az Országos Szociálpolitikai Intézet) egyre gyakrabban fordultak a könyvtárhoz, megnőtt az igény a szociológiai irodalom iránt. A 30-as években a köz- érdeklődés még inkább a megoldásra váró társadalmi kérdések és a megoldásokat ígérő különböző eszmeáramlatok felé fordult. Enyvvári Jenőt két évtizedes könyvtárosi tapasztalata megtanította arra, hogy egyrészt egy nagy könyvtár állományának jellegét nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, a kialakult hagyományok erejével számolni kell, másrészt figyelembe vette az igények változását is. 1934-ben így nyilatkozott: „A Fővárosi Könyvtár tudományos központjának közgazdasági és szociológiai kiépítése volt mindig a főerőssége. Ma, mikor ezek felé a kérdések felé világszerte oly nagy figyelem fordul ... legalább egy könyvtár legyen az országban, amely ezekben tájékoztatni tud."52 Két év múlva már hivatalos publikációban, a könyvtár évi jelentésében is állást foglalt a korábban tabuként kezelt társadalomtudományi irány mellett: „A könyvtár társadalomtudományi irányának szemmeltartásával [...] szereztük be az új könyveket."53 Az igazgatói nyilatkozatba rejtett szakkönyvtári feladatvállalás a Szabó Ervin-i időkre utal, bár a beáramló társadalomtudományi anyag összetétele és jellege is megváltozott néhány területen.
