Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 303 A beszerzett társadalomtudományi irodalom összetétele 1915-17-ben és 1935-37-ben (százalékban) Szociológia 1915-17 8 1935-37 9 Politika 22 13 Szociálpolitika 9 6 Jog 9 21 Közigazgatás 14 9 Közgazdaság 25 24 Egyéb 13 18 Összesen 100 100 Az adatok arról vallanak, hogy a társadalomtudományok körén belül - a szakmai közhiedelemmel ellentétben - nem a szociológia, hanem csupán a politikai szakirodalom, és kisebb mértékben a szociálpolitika szorult háttérbe az állománygyarapítás gyakorlatában. (Ezzel szemben megnőtt a jogi irodalom aránya.) A közigazgatásivárosigazgatási irodalom kezdetben túlméretezett beszerzésének visszaszorítására már Szabó Ervin is törekedett. A városigazgatási gyűjtemény sorsa különösen alakult. A fővárosi könyvtárat eredetileg mint városigazgatási szakkönyvtárt hozták létre, s ezt a funkciót a könyvtár minden vezetője - papíron - mint a legfontosabbak egyikét ismerte el. (Az 1925-ös szervező szabályzatban is kiemelten szerepelt.) Ugyanakkor 1932 őszén egy polgármesteri memorandum önálló Városigazgatási Szakkönyvtár felállítását tervezte, Enywári pedig helyeslő szakvéleményében nagy apparátusú (induláskor hét fővel dolgozó) intézményt javasolt, melynek ráadásul „könyvtári feladatköre rohamosan fog tágulni." 54 A nagyszabású terv azonban - a fenyegető szanálások időszakában - az egyes ügyosztályokon és hivataloknál levő könyvek összeírásává zsugorodott. A társadalomismereti művek jellege az évtizedek alatt sokat változott. A könyvtár igyekezett lépést tartani a nyugati polgári irányzatokkal, olvasói számára biztosította Weber, Durkheim, Tönnies, Simmel műveit. Az 1919 előtt már járatott fontosabb társadalomtudományi periodikák nagyobb részét továbbra is előfizették, és jó érzékkel figyeltek fel az újabb szociológiai folyóiratokra is.55 A Szabó Ervin-i korszakkal összehasonlítva viszont szembetűnik a gyarapítás bizonyos egyoldalúsága, túlzott óvatossága. A külföldi kommunista szellemű művek beszerzése e korszakban lehetetlen volt, de hiányoznak a gyarapításból a hazai szociáldemokrata kiadványok is, az utódállamokban megjelent társadalomtudományi művek, teljesen mellőzték az emigráció irodalmának beszerzését.56
