Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 301 A következő egy-két évben azonban jelentősen visszabillent a mérleg nyelve, kialakultak azok az új gyűjtőköri arányok, melyek aztán a következő évek során lényegileg változatlanok maradtak. A társadalomtudományok aránya 39-40% körül mozgott, a humanióráké 28-29% körül, csökkent tehát a társadalomtudományok korábbi túlsúlya, de változatlanul ez maradt a legbőkezűbben gyarapított tudományterület. A változások tendenciáját jól érzékelteti három periódus összehasonlítása: az első adatsor a Szabó Ervin-i periódus végét (1917) mutatja, a második a Kremmer-időszak 1920-1924 közötti átlagát, a harmadik az új szakasz (1926-1938) arányainak megoszlását: 1917 1920-24 1926 Általános művek 9 8 10 Társadalomtudomány 63 50 39 Természettudomány, alkalmazott tudomány 5 5 8 Humaniórák 10 21 28 Történelem 13 16 15 Még szembetűnőbb a társadalomtudomány változatlanul kiemelkedő szerepe, ha a központba járó folyóiratok szakterületi arányát tekintjük. A 30-as évek végén a folyóiratoknak több mint a fele társadalomtudományi jellegű volt, a humán területek folyóiratainak aránya a 20%-ot sem érte el. A társadalomtudományok hátrább szorulásáért a humaniórák gyűjteményeinek gazdag kibontakozása kárpótolta az olvasót. Ezekben az években teljesedett ki a könyvtár filozófiatörténeti anyaga, a művészeti és irodalomtörténeti, a vallástudományi és vallástörténeti állomány. A gyűjtemény színesebbé, sokrétűbbé vált. A természettudomány, bár most is mostohatestvér maradt, a korábbinál kedvezőbb helyzetbe került. A beszerzett művek többsége idegennyelvű volt. A német nyelv a fővárosi könyvtár történetében kezdettől vezető szerepet játszott, Szabó Ervin idejében azonban az angol és a francia nyelvű művek együttesen kiegyensúlyozták a német könyvtermést. 1919 után ez az arány is felborult, a német nyelvű gyarapodás már másfélszeresét tette ki az összes más idegen nyelvűnek. 1934-től viszont a német tudományos könyvkiadás összeomlott, a kiadás egyre inkább a nemzetiszocialisták alacsony színvonalú propagandaeszközévé vált, s a könyvtár erre a gyarapítás visszafogásával reagált. A német nyelvterület túlsúlya az angollal, franciával és minden mással szemben azonban még ekkor is fennállt. Könyvek megoszlása Folyóiratok megoszlása 1930 1938 1930 1938 Magyar nyelvű 32% 48% 38% 58% Német nyelvű 45% 30% 40% 24% Egyéb nyelvű 23% 22% 22% 18%
