Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
288 A főváros könyvtárának története 1945-ig ma kétszerese volt a kölcsönzötteknek.) A Gróf Károlyi utcai épületben is a helyben olvasást szolgáló férőhelyek szűkössége volt a legnyomasztóbb. Az új helyen e téren történt a leglátványosabb előrelépés: a régi olvasóterem eredetileg 48, később 42 ülőhelyes kapacitását a Wenckheim-palotában a régi táncteremben berendezett nagy olvasóteremben 11 olvasóasztal váltotta fel 6-6 támlásszékkel, összesen 66 ülőhellyel. (A díszes teremben három könyvállványon mintegy 40 polcfolyóméternyi kézikönyv és egy térképállvány állt az olvasók rendelkezésére.) A régi folyóiratolvasó szoba egy kerek asztal körül 10 férőhelyet biztosított, most a palota egykori étkezőjében berendezett folyóiratolvasó 8 olvasóasztala 8-8 székkel 64 ülőhelyet nyújtott. (A sötétebb Az új könyvtárpalota katalógus- és kölcsönzőterme tónusú, gazdag fafaragású terem falai mellett folyóirattartó szekrénysor futott végig.) A helyben olvasói kapacitás tehát a két nagy olvasóteremmel több mint kétszeresére emelkedett. Ha az egyéb termekben (kölcsönző, Budapest Gyűjtemény, Keleti Gyűjtemény) ugyancsak bőkezűen elhelyezett olvasói ülőhelyeket is figyelembe vesszük: az új épületben háromszor annyi olvasó talált férőhelyet, mint a régiben. A két olvasóterem elhelyezkedése (eltekintve a Baross utca zajától) szerencsés volt: egymásból nyíltak és közvetlen összeköttetésben álltak a raktári szolgálattal. A helyben olvasás korábban megszigorított rendjén a könyvtár nem változtatott. Az utcáról könnyen megközelíthető, kötöttségek nélkül hozzáférhető napilapolvasó gon
