Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 289 dolata - Szabó Ervin egykori terve - most fel sem merült, távol állt az általános tudományos könyvtári koncepciótól. A kölcsönzés kényelmesebbé vált. A főlépcsőn az emeletre érkező olvasó - a baloldali ajtón keresztül - közvetlenül a kölcsönző terembe lépett be, (ami a „katalógus szoba" és „kiadó" nevet viselte, valójában egyetlen összefüggő tér volt.) Ez a terem volt egyúttal az olvasói forgalom elosztóhelye is: innen balra lehetett az olvasótermekbe jutni, jobbra pedig a tájékoztató szolgálat helyiségébe. Az állományban való tájékozódást 15 barokkosán mintázott katalógusszekrény szolgálta, a kényelmes várakozást a nagy olvasóasztal körüli 10 támlásszék, az esztétikus látványt pedig a kandalló biztosította. A kölcsönzés - amit a kölcsönzőpult mögött álló tisztviselő végzett - adminisztrációja a régi maradt. A szabadpolcos kölcsönzés gondolata nem merült fel. A kölcsönző teremből nyílt a reference szoba. A tájékoztató szolgálat hagyományosan fontos szerepet játszott a fővárosi könyvtárban, most jól felszerelt és központi elhelyezésű helyiséget kapott. A falakon körbefutó 6 nyitott könyvállványon mintegy 40 polcfolyóméternyi kézikönyvet lehetett elhelyezni. Külön vált tehát az olvasótermi kézikönyvtár és a tájékoztatói segédkönyvtár, az utóbbit az olvasók csak külön engedéllyel használhatták. Az átköltözést a könyvtárosok felhasználták a kézikönyvtári állomány alapos felújítására, selejtezésre és kiegészítésre, nagy külföldi könyvtárak tanulmányozása alapján. Raktári részlet könyvlifttel
