Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
A második fénykor árnyékokkal 287 A falszerkezet átalakítását épületasztalos- és lakatosmunkák követték, majd a mázolás és szobafestés, parkettázás, burkolás és aranyozás. Teljesen felújították a fűtőberendezést, javították a víz- és villanyvezetékeket, könyvliftet állítottak be. Tetőfedő-, bádogos, üvegesmunkákra is sor került.29 A belső épületátalakítás mintegy 440 ezer pengőbe került. Jelentős új beruházást jelentett a raktári állványzat. 11 432 polcfolyóméternyi korszerű vasállványt rendeltek, melyek üvegfedémet is tartottak, kettéosztva a magas belmagasságú teret. Ezen kívül egyes termekbe faállvány került, összességében a korábbi 3 800 polcfolyóméter csaknem négyszeresére emelkedett: 14 285 folyóméterre nőtt. Enyvvári számítása szerint ez (évi 8 ezer kötet gyarapodással számolva) 50 évre biztosította az állomány elhelyezését. A legnagyobb gonddal a reprezentatív teremsorba, a jövendő olvasószolgálati terekbe szánt bútorokat (olvasóasztalok, székek, könyvállványok, kiállítási vitrinek és szekrények stb.) tervezték meg. Össze kellett egyeztetni a palota stílusát és a gyakorlati könyvtári igényeket. Enyvvári a következő instrukciót adta: „A berendezési tárgyaknak artisztikusoknak, célszerűeknek és lehetőleg olcsóknak kell lenniük [...] Előkelő vonalvezetéssel s egyúttal nemes egyszerűséggel alkalmazkodjanak a bútorok a miliő stílusához. [...] A falak pompás, gazdagon faragott és aranyozott díszének egyszerű átmásolása a berendezésre a bútort túl díszessé tenné, sőt iparművészeti hamisítvánnyá fokozná le."30 A berendezés megtervezésére a könyvtár igényeinek figyelembe vételével a tanács pályázatot írt ki. A nagy érdeklődést és magas részvételi arányt kiváltó tervpályázat nyertesei Vass Béla (I.), Bodoni Károly (II.) és Falus Elek (III.) lettek, ezen kívül még megvásárolt a tanács öt további tervet.31 Végül Vass Béla és Bodoni Károly iparművészek kaptak megbízást, hogy a berendezések tervét - egymás között helyiségenként felosztva - elkészítsék.32 Az elkészült tervek kivitelezésére a tanács ismét pályázatot hirdetett. Ennek eredményeként hat vállalkozó vehetett részt a munkában, szinte minden termet más és más készített el.33 A tervezők és a kivitelezők egyaránt magas színvonalon oldották meg feladatukat. Képzőművészeti szempontból: „Funkcióváltásra a lehető legkedvezőbb pillanatban, a húszas évek periódusának végén került sor, így a könyvtárrá alakítás során a meglevő belsőépítészeti megoldásokhoz illeszkedő, hasonló értékű berendezés készült, aminek nincs párja a fővárosi közintézményekben."34 Az új központi könyvtár (terek és funkciók) A központi könyvtár látogatói a szolgáltatások közül a gazdag állomány helyben történő olvasását igényelték elsősorban. (Az olvasótermekben igénybe vett művek szá
