Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A második fénykor, árnyékokkal. a gazdasági fellendülés éveitől a háború kitöréséig
284 A főváros könyvtárának története 1945-ig A név szerinti szavazásnál a nemleges állásfoglalást 37-en támogatták, a nagy többség, 135 személy igennel szavazott a palota megvásárlása és könyvtári célú hasznosítása ügyében.20 Ezzel, illetve a vásárlás és átépítés minisztériumi jóváhagyásával (1928. június 9.) véglegesen eldőlt, hogy a Wenckheim-palota lesz a könyvtár új otthona. Az események sorában figyelemre méltó, hogy a közgyűlés többsége kiállt a könyvtár fejlesztése mellett, jóllehet az nem csekély összeget követelt. Ez a fővárosi könyvtár társadalmi presztízsének helyreállását is jelzi, Kremmer Dezső több évi céltudatos erőfeszítésének hála. Szólnunk kell, bár nem érinti közvetlenül a könyvtár történetét, a palota megvásárlása körüli - feltételezett - panama és korrupció kérdéséről. Remete László idézett munkája és könyvtártörténete is „panama-dzsungel"-ről beszél.21 Érvelésének alapja az a feltételezés, hogy a palotáért - tudatosan - túl sokat fizettek, eredeti - tehát tényleges - értékének, 405 ezer forintnak többszörösét adták Wenckheim Józsefnek. Kőrösy József korabeli statisztikája eredeti értékként valóban csak 405 ezer forintot tüntet fel,22' ezzel szemben viszont a Vadas kutatásában feltárt másik - ugyancsak hitelesnek tekinthető - forrás, a Wenckheim házaspár emlékalbuma23 (s ennek nyomán több újságcikk is) már egymillió forintot. Az ellentmondást Vadas Ferenc azzal a feltételezéssel oldja fel, hogy a kisebb összegű, Kőrösy-féle adat csak magának az építkezésnek a költségeit tartalmazza, az album adata viszont a telkek árát (a rajtuk levő régi épületekkel) és a palota berendezésének költségét is számolta.24 Mindezek alapján Remete László panama-elméletét - egyértelmű bizonyító adatok hiányában - csak hipotézisnek tekinthetjük, egyetértésben a Vadas-tanulmánnyal: „A vétel körülményei kétségkívül zavarosak, azt azonban a magunk részéről nem tekinthetjük bizonyítottnak, amit a 60-as évek pártatlanságra nerrl is törekvő feldolgozásai tényként állítanak, hogy ti. csalás, panama, törvényszegés történt [...] Nem tekinthető bizonyítottnak a korrupció, habár az ellenkezője sem."25 Az átalakítás megtervezése Új könyvtári koncepció - új könyvtárépület „Az új épület nemcsak kedvezőbb elhelyezkedési körülményeket nyújt, hanem esélyt ad a könyvtár tartalmi megújulására is [...] módot ad arra, hogy a könyvtár átgondolja funkciórendszerét és szolgáltatásai körét, munkaszervezetét, működési rendjét, vagyis hogy megújítsa egész lényét"26 A fővárosi könyvtár esetében a központi könyvtár új épületbe költözését már megelőzte egy új könyvtári koncepció kialakítása, mely gyökeresen eltért a Szabó Ervin által korábban képviselt ideálképtől. Amíg Szabó 1910-11- ben az új könyvtár tervezésekor egy teljes funkciójú, public library jellegű városi könyvtárat akart megvalósítani, mely egyaránt tartalmazott volna közművelődési könyvtári funkciókat (gyerekkönyvtár, az utcáról megközelíthető újságolvasó terem,
