Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)

Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában

270 A főváros könyvtárának története 1945-ig A két tűz közé szorulás másik jellegzetes esete: Az Est szerkesztősége 1921 áprili­sában megtagadta a korábbi ingyenes példányt a könyvtártól, „mivel Budapest Székesfőváros hivatalos intézői lapunkat a destruktív sajtótermékek közé sorolták." - Kremmer sem főnökeivel, sem a népszerű, mérsékelt Est-lapokkal nem akar konflik­tusba kerülni. Válasza: „A könyvtár távol minden napi politikától s általában a poli­tikától, a kutatók számára iparkodik megszerezni s megőrizni minden nyomdater­méket."73 Kremmer Dezső jó érzékkel ismerte fel, hogy a könyvtár jövője szempontjából meghatározóan fontos az új alapokra helyezett kapcsolatrendszer kiépítése. Vezetői működése során mindvégig nagy aktivitással törekedett a könyvtár elfogadtatására a társadalom különböző csoportjaival. Ebben a törekvésében segítséget talált a könyvtárat használó szakemberek körében. A könyvtár másfél évtized alatt kiépült társadalomtudományi .dokumentumbázisa az új politikai körülmények között is megkerülhetetlen volt. Bár jelentősen csökkent - mint az olvasótábor alakulását bemutató fejezetben láttuk - a szabad értelmiségi hasz­nálók köre, de relativen emelkedett a hivatalnokoké. Néhány példa az igények és igénybevevők új köreire: A külügyminisztérium békeelőkészítő irodájának tudományos munkatársai az ország társadalomára vonatkozó kérdéseikkel rendszeresen igénybe vették a könyvtárat. - Bibó István, a vallás- és közoktatási minisztérium államtitkára (1922-től az iskolán kívüli nép­művelés országos felügyelője) a Fővárosi Könyvtárban szerezte be a szabadok­tatásra vonatkozó hazai és külföldi irodalmat. - A berlini Ungarisches Institut a Fő­városi Könyvtártól kért a magyar társadalomra vonatkotó idegen nyelvű anyagot. - A Tokiói városi hivatal Munka- és szociálisügyi osztálya a Fővárostól szociális- és munkaügyi kiadványokat, cikkeket kért. Az ügyet a XIV. ügyosztály a könyvtárnak adta ki elintézésre. - A példák azt is jól érzékeltetik, hogy a könyvtár társadalom- tudományi információs szerepe 1919 után is nélkülözhetetlennek bizonyult. A kor új igényét, mellyel a társadalom a könyvtárhoz fordult, jól jellemzik az 1920- ban intézményi megrendelésre készített, nagyobb igényű bibliográfiák: 1. A zsidókér­désről. 2. A fővárosi törvény revíziójáról. 3. A kegyúri jogról. 4. A kommunizmusról. 5. Nemzetiségi kérdés a szláv nyelvű irodalomban. 6. Román nemzetiségi kérdés. 7. Há­borús pénzügyek. 8. Szabadoktatás. 9. Zrínyi Miklós (300 éves évfordulója alkalmából). 10. Magyarország német orientációja. A központi könyvtár olvasóközönségét ez időben minden más társadalmi kérdés­nél jobban érdekelte a béketárgyalások kimenetele. Mikor Teleki Pál, mint a Béke­tárgyalásokat Előkészítő Iroda vezetője 1920 januárjában megküldte a könyvtárnak a Párizsi Békekonferencia békefeltételeinek tervezetét, Kremmer válasza: „Még 2 teljes példányt legyen kegyes könyvtárunknak juttatni, mert olvasóink valósággal ostromolják könyvtárunkat e tervezetért."74

Next

/
Thumbnails
Contents