Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 271 A könyvtár a szakmai köröknél szélesebb nyilvánosságra is törekedett, magas szintű közművelődési jellegét is bizonyítani akarta. Ennek leghatásosabb eszközét Krem- mer irodalmi előadássorozatok szervezésében látta. Az első sorozat már 1919 őszén megindult, majd 1920 februárjában folytatódott. 1924-25-ben ismét indult egy hasonló irodalmi rendezvény. Az előadások egy-egy nemzet irodalmának magyarul is hozzáférhető, (a könyvtárban kiállított) értékes műveit mutatták be Modern magyar,.. német,... orosz stb. szép- irodalom címmel. Kétségtelenül hasznos irodalmi ismeretterjesztő szerepük mellett némileg iskolás ízűek voltak: azzá tette őket az óvatos témaválasztás, az előadók kiválasztása (főleg könyvtárosok: Kremmer, Ritoók, Drescher, Kelényi), az irodalom- elmélet konzervatív képviselőinek szereplése (pl. Pintér Jenő). Az előadásokkal előbb a központi könyvtár, majd a belvárosi fiókkönyvtárak (Bakáts tér, Hunyadi tér) értelmiségi közönségét kívánták megnyerni. A rendezvények összességükben Kremmer Dezső mérsékelten konzervatív irodalomszemléletét tükrözték, minden aktuálpolitikától tartózkodó beállítódását. „A mai világnézeti harcoktól túlfűtött társadalom érzékenysége miatt még a leghalványabb politikai színezetű megjegyzéseket sem fogom megengedni az előadóknak" - írta a tanácsnak küldött tervezetében - „hanem tisztán a kikristályosodott és tudományos szempontból helytálló irodalmi szempontokat fogjuk kifejezésre juttatni. Ellenben ahol szükségesnek mutatkozik és lehet, meg fogjuk ütni az erős nemzeti érzés alaphangját." A feléledő lokálpatriotizmus és a Budapest Gyűjtemény lehetőségének kihasználása Kremmer a Budapest Gyűjtemény reprezentatív nyilvános szereplését minősítette a legsikeresebb áttörési kísérletnek. Erre a lehetőséget az 1920-ban alakult Magyar Bibliophil Társaság adta meg.75 „Ez évben alakult meg a Magyar Bibliophil Társaság. Alapítói közé meghívást kaptam, s evvel a ténnyel kilépett könyvtárunk abból a merev elkülönült helyzetből, melyben a múltban élt, a többi nagy közkönyvtár életén kívül" - írta éves beszámolójában. 1922 áprilisában - Pest-Buda-Óbuda egyesítésének közelgő évfordulója jegyében - a Bibliophil Társaság reprezentatív kiállítást rendezett az Iparművészeti Múzeumban A régi Buda és Pest könyvekben, képekben címmel. (Ez volt a Társaság harmadik nagyobb rendezvénye.) A kiállítás megrendezésére Kremmer kapott felkérést, ugyanő állította össze hasonló címmel annak katalógusát is.76 Az április 10-től szeptember 10-ig tartó kiállítás megnyitója reprezentatívan zajlott, Sipőcz Jenő polgármester és Buzáth János alpolgármester jelenlétében. Kremmer helyesen érzékelte, hogy az újjáéledő és hivatalosan is támogatott lokálpatriotizmus - a Budapest Gyűjteményen keresztül - új lehetőségeket kínál a könyvtár társadalmi szerepének alakítására.77 Hasonlóan sikeres volt
