Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 259 vezetőségét: „Egy központi kölcsön nép- és közművelődési könyvtár létesítését tettük folyamatba, mely könyvtár sorozatokban ad majd elsősorban oly egyesületnek, gyárvagy ipartelep részére kölcsön, hol Bizottságunk irányítása mellett már népművelési munka folyik..."57 Mosdóssy tehát egy budapesti népkönyvtári hálózatot akart kiépíteni s ehhez ellátóközpontot szervezni. A tervezett könyvtár fejlesztéséhez szükséges összeget a Fővárosi Könyvtár költségvetésébe akarta beállíttatni. Kremmer - bár formálisan elvi egyetértéséről biztosította Mosdóssyt - valójában az ajánlat minden konkrét pontját elutasította. A levélváltás közötti időben új fiókkönyvtárat avatott, s újabb könyvtárak létrehozására nyílt kilátása. Ekkor már erősebbnek érezhette magát népkönyvtári riválisánál. Bár a tervezett népkönyvtár-központ nem valósult meg, Mosdóssy éveken át harcolt még a város könyvtárával szembeállított népkönyvtári hálózatért. Minthogy azonban 1924-25-ben a Fővárosi Könyvtár fiókhálózata - erőteljes tanácsi támogatással - igen intenzív fejlődésnek indult, Kremmer az 1923. évi óvatos fogalmazással szemben egyre határozottabban utasította vissza Mosdóssy kezdeményezéseit. 1925 novemberében már azt írta a tanácsnak: „Nem tartom célravezetőnek a mi könyvtárpolitikánkkal párhuzamos könyvtárpolitikai törekvéseket ... az erők egyesítése helyett szembetaláljuk magunkat egy mozgalommal ... A mi könyvtárpolitikánk egy kiszélesedett s írásban lefektetett nagy munka- program pillérein nyugszik."58 A fellendülés 1923-tól megfordult a széljárás: évről-évre sikerült új fiókot szervezni, illetve a lepusztult régieket felújítani. Az első fecske már 1922-ben megjelent: új könyvtárat avattak, mely - legalább is részben - városi fiókkönyvtárnak volt tekinthető. Az Óbudai Gázgyár vezérigazgatója, Ripka Ferenc alkalmazottai részére munkáskönyvtárat kívánt létrehozni, és a szervezés munkájára a Fővárosi Könyvtárt kérte fel. A közel 4000 kötetes könyvtár ünnepélyes megnyitására május 25-én került sor. A gázgyári könyvtáravatás szerepe és jelentősége messze túlterjedt egy munkáskönyvtár létrehozásának ügyén. Ripka Ferenc részére - aki a főváros vezetésére pályázott, s ezt a tisztet 1924-től kormánybiztosként, majd 1929-től főpolgármesterként el is nyerte - az esemény bemutatkozási lehetőséget nyújtott szociálpolitikusi szerepben. A sajtó által széleskörűen népszerűsített megnyitón számos közéleti szereplő vett részt: Buzáth János, Folkusházy Alajos, Wolff Károly és mások, s mellettük a könyvtár képviseletében Kremmer Dezső. A fiókkönyvtárat szervező Fővárosi Könyvtár munkája 1919 augusztusa óta először kapott széles körű publicisztikai méltatást, a könyvtár számára ez fontos lépés volt az elszigeteltségéből kivezető úton. Az új könyvtár fenntartásának személyi és anyagi költségeit a gyár biztosította, a mű
