Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Válság - váltás - konszolidáció. a könyvtár az ellenforradalom és a bethleni konszolidáció korszakában
Válság - Váltás - Konszolidáció 243 megindításában lett érdekelt. Ezáltal szembekerült a radikális változtatásokat, a számonkérést nem befejezni, hanem továbbvinni, kiterjeszteni akarók táborával, a szakmán belül elsősorban Gulyás Pállal. Az új szituációban Kremmer vált a könyvtár még megtartott liberális hagyományainak őrzőjévé, Gulyás pedig vele is szembefordult. Az ügyben mindkét fél személyesen is érdekelt volt. Kremmernek vezetői megbízatása, reménybeli könyvtárigazgatói kinevezése vált kérdésessé, Gulyás pedig, mikor „megbízható könyvtári szakembernek a budapesti Városi Nyilvános Könyvtárhoz kormánybiztosi minőségben leendő kiküldetéséiről írt - ha igaz a korabeli sajtó értesülése, - magára gondolt.21 A június 12-i értekezlet a viták végeredményeként háromtagú vizsgálóbizottság (Kremmer, Gulyás, Melich) felállítását javasolta. A miniszter július 10-én szentesítette, hogy „a Székesfővárosi Nyilvános Könyvtár működését megvizsgáló s azt a nemzeti jelleg kidomborítása és kulturális érdekek óvása céljából átszervező bizottság" jöjjön létre, az élén Gulyás Pállal előadói tisztségben. (Eredetileg a bizottság vezetésére Kremmer kapott megbízást, a csere a mögöttes szándékot sejteti.) A sajtóban kiszivárgott hírek érzékeltették, hogy a vizsgálat a könyvtár jelenlegi személyzete ellen is folyik, „mert a destruktív irányzatnak még több kitűnősége húzódik meg a fővárosi könyvtár hivatalszobáiban." Más lapok viszont helyesbítést közöltek: „Nem lesz változás a fővárosi könyvtár vezetőségében - A könyvtár fővárosi intézmény ... "22 Munkaszoba a Károlyi utcai épületben
