Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Pest és buda könyvtári nyilvánosságának kialakulása. Frank Ignác könyvtáralapító terve
Pest és Buda könyvtári nyilvánosságának kialakulása 23 A reformkor utolsó éveiben már láthatóvá vált, hogy a könyvtári nyilvánosság megnövekedett városi-polgári igényeit a három nyilvános pesti könyvtár együttesen sem tudja kielégíteni.4 Az egyleti könyvtárak szintjén mozgó kezdeményezések csak a szükségletet jelezték, de nem kínáltak nagyvonalú, igényes megoldást. Ehhez az adott társadalmi helyzetben egyetlen út vezetett volna el, egy tudatosan kiépített, gazdag gyűjtemény adományozásával megalapozni a városi-polgári közösség könyvtárát, folytatva Széchényi Ferenc és Teleki József gesztusait.5 Volt olyan személyiség, aki e sor folytatására vállalkozott. A jogtudós Frank Ignácról életrajzának írója az újabb kutatások alapján azt állítja, hogy ebben az időszakban tudatosan készült egy nagy pesti nyilvános könyvtár - a pesti városi könyvtár - megalapozására.6 Pest város első, „virtuális" könyvtára, a Frank könyvtár 1850. március 4-én Bécsben a IV. emeletről az utcára vetve magát öngyilkos lett az ismert pesti professzor, Frank Ignác. Három nappal korábban írt végrendeletének egyetlen mondatával országszerte híres könyvgyűjteményét, a közel 14 ezer kötetes „Frank könyvtársat Pest városára hagyta „egy városi könyvtár alapvetéséül."7 Ezzel a drámai fordulattal kezdődik voltaképpen a pesti városi könyvtárügy története. Frank Ignác (Nagykároly, 1788 - Bécs, 1850) polgári családból származott, jogi tanulmányokat végzett, 1827-től a pesti egyetemen a magánjog tanára volt. Jogtudós, meghatározóan fontos jogi szakkönyvek, köztük egy magyar nyelvű egyetemi tankönyv szerzője. A tudományosan megalapozott történeti jogi irányzat legfelkészültebb magyarországi képviselője, a magyar magánjog kimagasló teoretikusa. Munkássága a feudális magyar jog utolsó hiteles feldolgozása, mely azt a célt szolgálta, hogy a magyar magánjog ne radikális átalakítás útján váljon korszerűvé. Konzervatív értékrendje ellenére 1848-49-ben felajánlotta szolgálatait „a tudományok és a haza közös ügyének előmozdítására": egykori tanítványa, Eötvös József felkérésére kidolgozta az egyetem működésének reformtervezetét, utóbb elfogadta Horváth Mihály kultuszminiszter felkérését az egyetemi igazgatói tisztségre. A szabadságharc bukása után Bécsbe rendelték, (bizottsági munkára, de ő ezt házi őrizetnek érezte), megrendült idegállapotban öngyilkos lett. A jogtörténeti szakirodalom Frankot „a polgári törekvéseket is magába foglaló, fontolva haladó nagy tudományos egyéniség"-nek tartja, „a születő magyar nemzeti értelmiség nagy formátumú személyiségéinek.5 Az adomány A Frank könyvtár (elenyésző töredékétől eltekintve) sohasem lett a városi könyvtár része, de évtizedeken át folyt a vita arról, hogy alkalmas-e a városi könyvtár megalapozására. A vita tétje a könyvtár létrehozása vagy a szervezés elodázása volt, ezért kell tüzetesebben foglalkoznunk vele.
