Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Pest és buda könyvtári nyilvánosságának kialakulása. Frank Ignác könyvtáralapító terve
24 A főváros könyvtárának története 1945-ig Frank Ignác szenvedélyes könyvgyűjtő volt: csaknem teljes tanári fizetését és minden szabad idejét gyűjteményének áldozta. 14 ezer kötetre növekvő könyvtára Pest kulturális nevezetességei közé emelkedett.9 Jellegzetes „értelmiségi könyvtár" volt ez, más korabeli könyvgyűjtők bibliofil szokásaival szemben egyértelműen a kor kérdéseiben sokoldalúan tájékozódni kívánó tudós szellemi világát tükrözte.10 A könyvek legnagyobb csoportját, mintegy harmadát jogi szakkönyvek alkották, elsősorban a jogtörténet és a magánjog köréből. (A könyvtárat többen jogi szakgyűjteményként emlegették.) A másik kiemelkedő témakör a történettudomány volt. A hazai Horváth István művei mellett nagy számban tartalmazta a gyűjtemény a francia történelem anyagát, (beleértve a francia forradalom korára vonatkozó műveket is), az angol történetírás műveit, német és kisebb részben olasz történelmi műveket. Nagy számban szerepeltek a magyar reformkor politikai írásai: Széchenyi (Politikai programtöredék), Eötvös (Reform, Fogházjavításról), Szalay, valamint a kor politikai életét tükröző országgyűlési irományok, naplók, jegyzőkönyvek, sőt még a megyegyűlések anyaga is. A filozófiai anyag az ókori klasszikusoktól a modernekig ívelt, rendkívül gazdag válogatással.11 A filozófiai gyűjtemény nem Frank eszmevilágát tükrözte, hanem teljeskörű tájékoztatást nyújtott. Frank kora a magyar nyelvművelő mozgalmaknak is virágkora volt, ő maga is részt vett a jogi szaknyelv magyarításában, érthető a nyelvtudományi anyag bősége. Révay Miklós, Kazinczy munkái, Kalmár György Prodomus-a mellett német, szlovák, héber, kínai nyelvtanok szerepeltek a művek között. A hagyaték szépirodalmi anyaga a világ- és a magyar irodalom igen gazdag válogatását tartalmazta. A világirodalom az ókortól a középkoron át vezetett az újkorig, képviselve volt benne a német, a francia, az angol és az olasz irodalom.12 A magyar irodalmat a klasszikusok: Bessenyei, Csokonai, Kisfaludy, Berzsenyi, Vörösmarty mellett a kor számos kismestere képviselte. A gyűjtemény kettős arculata (jogi szakkönyvtár és általános műveltségi, alapozó gyűjtemény) a következő évtizedekben kétféle megítélésre nyújtott módot. Kétségtelen, hogy a hátrahagyott könyvtár többféle gyűjtői szándékot tükröz. A jogtudós szakmai ambíciója mellett jelen volt a társadalom és kultúra kérdéseiben széleskörűen tájékozódni kívánó értelmiségi enciklopédikus igénye is, az az igény, ami a nagy könyvtáralapító elődök, Teleki Sámuel, Teleki József gyűjteményét utóbb fontos közkönyvtárrá tette. Nincs adatunk Frank Ignác könyvtáralapító szándékának kialakulásáról, de az állomány összetétele bizonyítani látszik az életrajzíró állítását, „hogy Frank kultúrpolitikai missziót kifejező elhatározása a fővárosi könyvtár alapjainak megteremtését illetően jóval korábban született meg [mint a végrendelet. K.S.]. A könyvtár ugyanis nagyobb arányszámban kétségtelenül közkönyvtári érdeklődésre számot tartó művekből tevő
