Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
Pest és buda könyvtári nyilvánosságának kialakulása. Frank Ignác könyvtáralapító terve
22 A főváros könyvtárának története 1945-ig történt, mint előtte évtizedeken át. Az Egyetemi Könyvtár élére 1843-ban Toldy Ferenc került, s ez az intézmény életében gyökeres fordulatot jelentett: a könyvtár a pesti tudományos élet közintézményévé kezdett válni. 1844-ben megnyitották az Akadémia megfelelő helyre (az Uri - ma: Petőfi Sándor - utcába) került könyvtárát. 1846-47-ben a Nemzeti Könyvtár beköltözött a Pollack Mihály által épített klasszicista palotába. Az igények azonban már túlnőttek az új könyvtárak nyújtotta lehetőségeken is. A hagyományos „tudósi", „értelmiségi" könyvtár mellett megjelent a „polgári" könyvtár igénye, amire Széchenyi István lapja, a Jelenkor is felfigyelt, egy 1846. december 17-i cikkében beszámolva a budai polgárok sajátos könyvtárszervező kezdeményezéséről. Ez a közösség 1843-ban Budai Olvasó Egylet néven könyvtárat hozott létre, bérelt helyiségben, saját berendezéssel, díjazott könyvtáros és szolga alkalmazásával a hazai és külföldi irodalom „nemesb terményei"-bői. Tag lehetett „rang- és nemkülönbség nélkül mindaz, ki a társaság bizalmát bírta" és a 20 p. krajcár díjat befizette. Százötven ilyen kölcsönzőről számoltak be. A Jelenkor cikkírója mérlegeli, de végül elfogadja a közösség „anyagi önérdek"-ének bekapcsolására épülő könyvtárszervezést, de félti a szociális szempont háttérbe szorulását, a „becsületes kereskedő- és mesterlegények" kimaradását.2 Kommentárjai mögött voltaképpen a könyvtárügy egyik jövendő kérdése húzódik meg: milyen legyen, milyen formák között működjön egy polgári könyvtár? Milyen legyen egy város - jelen esetben Buda - polgárainak könyvtára? A város polgárait ellátó könyvtár és a városi tanács tulajdonában levő könyvek ügye ekkor még semmilyen szálon nem kapcsolódott össze. Buda is, Pest is rendelkezett könyvekkel, de ezekről csak kevés elszórt adat maradt fenn. Ezek alapján úgy látjuk, hogy valójában nem könyvtárról, hanem a tanács által birtokolt, nagyobb részt a hivatali munkához kapcsolódó könyvek rendezetlen halmazáról volt szó. Pest város 1831. szeptember 24-i tanácsülésének jegyzőkönyve egy ajándék- könyvvel kapcsolatban azt írja: „ ... a tanácsnak könyvtárába eltétetni rendeltetik." Budán a BUDA SZ. KIR. FŐVÁROS TANÁCSA bélyegzővel ellátott könyvek igazolják a tanácsi tulajdonú gyűjtemény létét. (A legrégibb egy 1740-1780 között Bécsben megjelent 26 kötetes jogszabálygyűjtemény: Sammlung aller K.K. Verordnungen und Gesetze ...) Mindezek és egy későbbi, 1858-as jegyzőkönyv alapján a következő kiadványtípusok létét tételezhetjük fel: • Jogi könyvek, jogszabálygyűjtemények; • Hivatalos lapok megőrzött évfolyamai; • A hivatalnokok munkáját szolgáló könyvek; • Városi iskolák értesítői és kiadványai; • Magánszemélyek és intézmények vegyes jellegű ajándékai.3 Buda és Pest könyvtári tulajdonbélyegzői
