Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919)
216 A főváros könyvtárának története 1945-ig kapott - a könyvtárnál erősebb igénylője jelentkezett: a Népgazdasági Tanács (Varga Jenő), majd annál is erősebb: a Külügyi Népbiztosság.21 Ez még orvosolható problémának látszott, véglegesen kútba esett azonban a Képviselőházi Könyvtárra épülő terv. Június közepén létrejött a Történelmi Materializmus Kutató Intézet, s ez az új intézmény abból kiindulva, hogy a Képviselőházi Könyvtár „épp úgy felöleli a marxizmus teljes irodalmát, mint a legmodernebb szociálpolitikát", ezt a könyvtárat választotta ki magának „alépítményül."22 A Képviselőházi Könyvtár ezért csak június 21-ig maradt „a Szabó Ervin Könyvtár országházi fiókja", ekkor a Történelmi Materializmus Kutató Intézete vette át irányítását. A társadalomtudományi könyvtárra vonatkozó korábbi nagyszabású tervek ezek után a Magyar Közgazdasági Könyvtár és Archívumra szűkültek le, illetve - szerényebb mértékben - a Keleti Gyűjtemény gazdagítására. A Keleti Gyűjteménybe két állománytest beolvasztását tervezték. Ide került volna a tervek szerint a megszüntetett Keleti Gazdasági Központ 1000 kötetes, a Balkánra és Közel-Keletre vonatkozó értékes könyvtára. A másik javaslat az egyházi vagyonok köztulajdonba vétele során összegyűjtött zsidó vonatkozású könyvekre vonatkozott. Szabolcsi Lajos (az Egyenlőség című zsidó felekezeti hetilap szerkesztője) a könyvtárügyi megbízottaknak írt június 18-i előterjesztésében egy judaica-könyv- tár felállítását javasolta „a zsidó tudományos irodalom és magasabb minőségű szépirodalom részére". A könyvtárpolitikai megbízottak június 20-án megbízták Szabolcsit, hogy valósítsa meg a tervet „a Szabó Ervin Központi Társadalom- tudományi Könyvtár keretében, mint a Keleti Gyűjtemény judaica-osztályát". A gyűjtemény helyéül ideiglenesen a megszűntetett Országos Rabbiképző Intézet könyvtárhelyiségét jelölték ki, ide került volna a tervek szerint az Akadémia Kaufmann könyvtára, a Rabbiképző és a Zsidó hitközség gyűjteménye.23 Bár „a kontinens legnagyobb szocialista könyvtára" terv, ami az állomány kialakítását illeti, összezsugorodott, Dienes László júniusban még kísérletet tett az alapul szolgáló Erzsébet téri palota megszerzésére. Kun Béla „súlyos jóakaratát" kérte az ügyben. Nem eredménytelenül. A Központi Lakáselosztó Hivatal - már a proletárdiktatúra bomlásának időpontjában, július 30-án - kiutalta a könyvtárnak az Erzsébet tér és a Harmincad utca sarkán álló palotát. Másnap összeomlott a Tanácsköztársaság. A FŐVÁROST ÁTFOGÓ EGYSÉGES KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRHÁLÓZAT TERVÉNEK ALAKULÁSA Budapest közművelődési könyvtári ellátását, az általános olvasói szükséglet kielégítését az Alapelvek hálózati ellátási rendszerrel, „kerületenként egy-két vagy még több könyvtárra az egész népességre egységesen" képzelték el, szorosan haladva a Szabó Ervin-i nyomvonalon. (A központi könyvtárnak e téren csak az adminisztratív központ szerepét szánták.) Az Alapelvek megfontolása - s nyomában a Tanácsköz
