Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919) 215 könyvtár anyagának érdemi megalapozását. Eltekintve a kivételt jelentő Iparkamarai Könyvtártól, (amit annakidején Szabó Ervin rendezett), a számba vett 10-12 könyvtár anyaga rendkívül esetleges és szerény volt, együttesen mintegy 10 ezer kötetet tett ki.18 A megálmodott nagy könyvtárba vetett hit május végéig töretlen maradt, jóllehet ekkor már több jel mutatott a terv megingására. A Képviselőházi (akkori nevén: Országházi) Könyvtár április 15-i átvétele formalitás maradt, a rendelkezést a Ház könyvtárában kezdetben nem vették figyelembe, ezért április 29-én a Szabó Ervin Könyvtár a vezetéssel megbízott Nagy Miklósnak szóló levelében „nyomatékosan hangsúlyozta egyedüli rendelkezési jogkörét."19 A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának viszont sikerült kibújnia az egyesítési tervekből: a könyvtárügyi megbízottakhoz írt beadványával el tudta fogadtatni, hogy a statisztikai hivatalnak eredményes működéséhez szüksége van a könyvtár statisztikai állományára, az azt meghaladó könyvanyag viszont elenyészően kevés. Mindezek ellenére a könyvtári „alaptörvény" megjelenése után Dienes László májusban még töretlen optimizmussal nyilatkozott: „a Szabó Ervin társadalomtudományi szakkönyvtár számára keresünk megfelelő nagy épületet [•••] Ennek keretében fog kiépülni a kontinens legnagyobb szocialista könyvtára, melynek alapjai már készen vannak és teljes kiépítése csak a megfelelő elhelyezés kérdése."20 Júniusra azonban „a kontinens legnagyobb szocialista könyvtárának" terve összeomlott. A kiszemelt Erzsébet téri banképületnek - melyre Dienes már márciusban ígéretet Plakátok a Tanácsköztársaság idejéből
