Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919) 213 „Társadalomtudományi Szabó Ervin Könyvtár" (A KÖZPONTI KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ TERVEK ALAKULÁSA) A fővárosi szakkönyvtárak fejlesztési terveit így összegezte a március végén készült és a KMP vezetői által is jóváhagyott Alapelvek című dokumentum: „Legyen mindenféle szakkönyvtár Budapesten, de mindegyikből csak egy." Ennek megfelelően az új koncepció a Nemzeti Múzeum hungarika-megőrző könyvtára mellett a Szellemi Tudományok Könyvtárát és a Társadalomtudományi Szabó Ervin Könyvtárt tervezte kialakítani, valamint az alkalmazott tudományok: a technika, az orvostudomány, az agronómia egy-egy könyvtárát. A Szellemi Tudományok Könyvtárát illetően „legjobb volna az Egyetemi Könyvtárat az Akadémia könyvtárával összeolvasztani" - mondta a tervezet. (Ezt az elképzelést utóbb az is indokolta, hogy a Tanácsköztársaság kormánya az Akadémia működését felfüggesztette, épülete a Vörös Őrség egyik központja lett. A két könyvtár együttműködésének előkészítésével Balogh József tanárt bízták meg, aki azonban a tervet csendben elszabotálta.) A Fővárosi Könyvtár központjának mindeddig vitatott, neuralgikus kérdése volt, hogy milyen mértékben legyen társadalomtudományi szakkönyvtár, és milyen mértékben töltsön be ennél általánosabb körű közművelődési könyvtári funkciót. E kérdést az új intézkedések egyértelműen eldöntötték a kizárólagos szakkönyvtári koncepció javára. Ez még a februári Könyvtárügyi Programhoz képest is új volt, ott ugyanis a központi könyvtár városi referensz könyvtárként is szerepelt, s akkor még úgy tervezték, hogy „központi kultúr házzal, a fővárosi szabadtanítás tűzhelyével legyen kapcsolatos, úgy, ahogy azt Szabó Ervin Emlékiratában kidolgozta".15 Március végétől azonban a központi könyvtár a tervekben már kizárólag társadalomtudományi szakkönyvtárként szerepelt. A „társadalomtudományok" képlékeny fogalmát az Alapelvek készítői tágan értelmezték, beleértve a történelmet is. Ennek kiszemelt könyvtára „az összes budapesti társadalomtudományi és közgazdasági könyvtárakat magába olvasztva [...] egyszerre Budapest legnagyobb könyvtárai sorába emelkednék." Mivel a Szabó Ervin Könyvtár állományát tekintve ekkor még nagyságrendekkel, százezrekkel maradt el Budapest legnagyobb könyvtárai mögött, az Alapelvek mondatai mögött nagy állományú könyvtárak beolvasztásának szándéka rejlett: a Képviselőház és a Központi Statisztikai Hivatal könyvállományának átvétele. A terv keresztülviteléhez két feltételt kellett megteremteni: hozzájutni egy olyan épülethez, mely alkalmas a nagy állománytestek befogadására és megszerezni a kiválasztott könyvtárak feletti rendelkezés jogát. A Tanácsköztársaság kikiáltásának felfűtött és bizakodó hangulatú légkörében mindkét feltétel biztosítottnak látszott. A könyvtár már márciusban szóbeli ígéretet kapott a Hazai Bank Erzsébet téri palotájának (a ké-
