Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár a forradalmak korában (1918-1919)
208 A főváros könyvtárának története 1945-ig A KÖNYVTÁR A FORRADALMAK KORÁBAN (1918-1919) A Fővárosi Könyvtár a polgári forradalom időszakában Az 1918 őszétől 1919 márciusáig terjedő időszakot a könyvtár életében - a működési feltételek rohamos romlása mellett - a politikai eseményekhez fűződő felfokozott bizakodás majd csalódás, a politikának a könyvtári életbe való egyre nyíltabb bevonulása jellemezte. Az időszak elején a könyvtár stabil vezetés nélkül maradt, a megbízottak sűrűn váltogatták egymást. Szabó Ervin betegségének kezdetén, augusztus 27-én - a helyettes Madzsar József távolléte miatt - Braun Róbert kapott megbízást a könyvtár vezetésére, őt rövidesen felváltotta a kis időre visszatérő Madzsar, akit azonban november elsejével a Népjóléti Minisztériumba helyeztek át. Ekkor ismét Braunra szállt vissza a vezetői tisztség, de november 10-én őt is áthelyezték a Külügyminisztériumba, ettől kezdve Dienes László kapott „további intézkedésig" megbízást a könyvtár ügyeinek vitelére. Korábban Szabó Ervinnek a könyvtár valamennyi munkatársa előtt vitathatatlan szakmai tekintélye volt, Dienest viszont a törzsgárda egy része előnyhöz jutott riválisának tekintette (Enyvvári, Kremmer, Krisztics), a könyvtáron belüli világnézeti különbségek ekkor kezdtek szakmai ellentétekké mélyülni. Előnyösen befolyásolta viszont a könyvtár belső légkörét, hogy egy 1919. január elsejétől életbe lépő rendelet hosszú évek után végre megnyugtatóan rendezte a belső státuszviszonyokat, módot adott a régóta esedékes kinevezésekre, (s hosszú évekre szóló stabil keretet adott a könyvtár létszámgazdálkodásának.)1 A háborús összeomlás nyomán a könyvtár működési feltételei is megroggyantak, kimerültek a belső tartalékok. 1918 második felében összeomlott az éveken keresztül rendkívüli erőfeszítésekkel fenntartott állománygyarapítási rendszer. A beszerzett kötetek száma 1918-ban az előző évinek felére csökkent (24 ezerről 12 ezer kötetre), ez mélypontot jelentett a korábbi hat év állományépítésében. Különösen katasztrofális volt a visszaesés a hálózatban, itt az előző évi negyedére zuhant vissza a beszerzett kötetek száma. Igazolódott Szabó Ervin jóslata a háború után várható gazdasági helyzetről és ennek könyvtári következményeiről. Az olvasók hűségesek maradtak ugyan a könyvtárhoz, de az olvasószolgálat korábbi expanziója megtorpant. A forgalmi adatok több területen visszaesést jeleztek. (A könyvforgalom például az előző évi 355 ezerről 1918-ban 311 ezerre esett vissza.) A polgári forradalom hatalomra jutását követő politikai változások, Szabó Ervin barátainak magas vezető pozícióba kerülése (például Jászi a Nemzeti Tanács tagja lett), a könyvtárosok várakozásaival ellentétben nem hoztak közvetlen változást a könyvtár életében. Bár Dienes novemberben felajánlotta a könyvtár közreműködését Gönczy
