Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
A könyvtár az első világháború éveiben 205 Könyvtárosi életművének első értékelései A számos megemlékezés közül, melyek Szabó Ervin halálát követően megjelentek, a legtöbb politikai és társadalomtudósi szerepével, morális példájával foglalkozott. Könyvtárosi tevékenységére Jászi tért ki: „Mint könyvtáros a legteljesebb felkészültséggel újjászervezte és valóságos mintaintézménnyé emelte fel a Fővárosi Könyvtárat, mely felvehette a versenyt a külföld legjobb kutató műhelyeivel. Már-már egy nagyszabású Institut Solvay alakult volna ki belőle a hazai szociológiai kutatás számára, ha a háború nem húzza keresztül alkotó terveit."76 A szakma részéről Wlassics Gyula a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa nevében méltatta érdemeit: „Vannak, akik nézeteitől eltérő eszmekörben élnek, de bizonyára egy sincs ezek között, aki ne méltányolná az ő nemes gondolkodását és különösen nagy érdemeit, melyeket a magyar, de főképp Budapest könyvtárügye fellendítésének becsületes, odaadó munkájával szerzett"77. A Tanács hivatalos folyóirata szintén elismerő megemlékezést közölt: „Teremtő energiájának főeredménye, a budapesti Városi Nyilvános Könyvtár, a legbeszédesebb tanúságtétele, hogy nemcsak mint könyvtári szaktudós, hanem mint szervező és adminisztráló erő is a legelsők sorába tartozott."78 Gulyás Pál viszont nekrológjában is támadta nagy ellenfelét: ,,..A könyvtárt eredetileg pusztán közművelődési célok szolgálatába kívánták állítani, de Szabó, mint vérbeli szociológus és szélsőséges szocialista, legott kibővítette a programot és különös súllyal fejlesztette a könyvállomány szociológiai részét. Bár igyekezett a beszerzésnél minden irányt szóhoz juttatni, exponált egyénisége akaratlanul is abba a hitbe hozta a vezetése alatt álló intézetet, mintha pártpolitikai célokat szolgált volna."79 Szabó Ervin halálát követően könyvtárosi életművének legszebb, legteljesebb összegezése Kőhalmi Béla tollából került ki A könyvtárpolitikus Szabó Ervin címmel. „Ember legyen, aki munkáját folytatni akarja" - zárta tanulmányát.80 Ugyancsak Kőhalmi volt az, aki Szabó Ervin könyvtárosi emlékének megörökítésére több indítványt tett, többek között egy „Szabó Ervin könyvtár" névvel megnyitandó munkáskerületi fiókkönyvtárat, Szabó Ervin emlékalapot, megfestendő arcképet javasolt.81 Szabó Ervin könyvhagyatéka Szabó Ervin végrendeletében a Fővárosi Könyvtárra hagyta könyvgyűjteményét. A mintegy 5000 kötet 1918 végén került a könyvtár épületébe, feldolgozása három éven át húzódott. Anyagáról nem maradt fenn jegyzék.82 Szabó Ervin magánemberként egy személyben volt szaktudós és szakterületének bibliofil könyvgyűjtője. Magánkönyvtárának gyűjtési területe: a szorosan vett társadalom- tudomány, különös tekintettel a szocializmus elméletére és a szocialista társadalmi
