Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
206 A főváros könyvtárának története 1945-ig politikai mozgalmak irodalmára. A könyveken kívül gazdag folyóiratanyaggal is rendelkezett, sőt brosúrákkal, kéziratokkal is. Gyűjteményének legrégibb rétegét a 18. századi kiadványok alkotják, például Morus Utópiájának 1777-es londoni kiadása. Úgyszólván teljes az utópista szocialisták gyűjteménye: Owen, Saint-Simon, Fourier, Proudhon, Louis Blanc művei. Kiemelkedő könyvészeti értékekkel szerepelnek Marx és Engels. Megvan például a Das Kapital első, 1867-es kiadása, a Kommunista kiáltvány 1872-es lipcsei példánya és más művek a két szerzőtől az 1840-es évektől kezdve. Megtalálhatók az anyagban a német szociáldemokrácia kezdeti szereplői (Lasalle, Bebel, Liebknecht művei), az 1870-es francia forradalom és az 1871-es Párizsi Kommün irodalma, az angol, francia, olasz munkásmozgalmak anyaga. A leggazdagabb természetesen a témakör kortárs irodalma. A gyűjtemény magyarországi vonatkozású anyagából kiemelkedik a Szociáldemokrata Párt 1890-1913 közötti kongresszusi jegyzőkönyveinek sorozata. Szabó Ervin hátrahagyott gondolatai a könyvtár háború után várható helyzetéről és feladatairól Szabó Ervin a háború második felében írt szakmai cikkeiben feltűnően gyakran foglalkozott a könyvtár háború után várható sorsával, meglehetősen pesszimista képet festve. A társadalom várható helyzetéből indult ki: a gazdasági erőforrások és tartalékok háborús felélése, a valuták inflálódása nyomán rossz gazdasági helyzetre lehet számítani, pénzügyi nehézségekre, s a fogyasztók általános helyzetében osztozni fog majd a könyvtár is - vélte Szabó. Ráadásul a szabadabban mozgó magángazdaságok magasabb béreikkel el fogják csábítani a rosszul fizetett köztisztviselői munkahelyekről a legönállóbb, vállalkozó szellemű alkalmazottakat. A puszta szinten maradás is rendkívüli erőfeszítéseket fog követelni: a könyvtárak részéről a szerény lehetőségek leggazdaságosabb Szabó Ervin egyik utolsó portréja