Katsányi Sándor: A főváros könyvtárának története 1945-ig (Budapest, 2004)
A könyvtár az első világháború éveiben (1914-1918)
188 A főváros könyvtárának története 1945-ig csatornák bezárulása, a hagyományos angol és francia könyvszállítmányok megszűnte ellenére is sikerült utat találni a kurrens nyugat-európai irodalomhoz. (Martinus Nijhoff hollandiai, Leo Olschi svájci - valójában: nemzetközi -antikvár és könyvkereskedő cégén keresztül, a háború elején Amerikán át.) 1915-től a miniszterelnökség sajtó- osztálya is nagyobb szabadságot engedélyezett a behozatalra. A háborús évek közepén Szabó Ervin úgy érzékelte, hogy „a tudományos érdeklődés a normális irányokba kezdett visszatérni." Ez a könyvtár beszerzéseinek tartalmi összetételében is tükröződött. Az első háborús év negatív kilengései után ismét a régi arányokban szerepelt a társadalomtudomány, mérséklődött a hadügy és a politika iránti, korábban aránytalanul megnövekedett kereslet, ismét erősödni kezdett a jogtudomány, a közgazdaságtan, a szociálpolitika iránti érdeklődés. Összességében elmondhatjuk, hogy a háborús évek derekán, 1915-től, de még inkább 1916-17-ben a könyvtár „csökönyös harcai" nyomán sikerült a könyvbeszerzést ismét konszolidálni mind mennyiségileg, mind minőségi összetételében. A könyvtár ezekben az években nem szenvedett pótolhatatlan károkat.9 1917-ben azonban utoljára tudta a könyvtár végbevinni a lehetetlenséggel határos bűvészmutatványt: miközben a magyar könyvpiac árai mintegy 100%-kal emelkedtek10- a könyvtár költségvetése viszont csak 24%-kal, azon belül a könyvbeszerzési keret mindössze 17%-kal, mégis sikerült a Fővárosi Könyvtárban a beszerzés mennyiségi szintjét megtartani. A minden szempontból várható összeomlás 1918-ra következett be: a beszerzett művek száma ekkor a felére zuhant. Nehéz szétválasztani, hogy az 1918-as összeomlásban mekkora szerepe volt a belső tartalékok végleges kimerülésének, a Szabó Ervin betegsége és halála, a megbízott vezetők váltakozása nyomán kialakult könyvtári helyzetnek és annak az országos társadalmi-gazdasági földcsuszamlásnak, ami 1918 végét jellemezte.11 Azt a tényt, hogy 1915-17 között a könyvtárnak sikerült az utolsó békeév, 1913 állományfejlesztését mennyiségileg megközelítenie, azért is hatalmas eredménynek kell tartanunk, mivel 1913 állománygyarapítási keretébe a létesítendő fiókhálózat megalapozását is beépítették, ez évben a gyarapítási keret 1912-höz viszonyítva csaknem megháromszorozódott. Az állománygyarapítás mennyiségi mutatói Év Kötet összesen Ebből: Központ Fiókok Összesből vétel 1913 25 805 9 805 16 000 20 304 1914 15 942 8 336 7 606 12 003 1915 21 428 9 292 12 136 17166 1916 22 226 10 574 11 652 17 446 1917 24 103 7 345 16 758 19 674 1918 12 525 7 750 4 775 8 268
